HÁZIREND -folyt.

 JOGOK ÉS KÖTELESSÉGEK

1.A tanulói jogviszony keletkezésének szabályai, eljárási rendje

1.1.A tanulói jogviszony létrejötte

A tanulói jogviszony a szülő kérésére az igazgató döntésekor, a felvétel vagy az átvétel napján jön létre.

A beiskolázást az igazgató a fenntartóval egyeztetve végzi.A felvétel alapvető szempontja, hogy a szülő és gyermeke elfogadják az intézmény Pedagógiai programját, és eltökéltek legyenek annak megvalósítására. A második évfolyamtól felfelé a felvételnél tanulmányi szempontok is érvényesíthetők.

Az Apáczai Csere János Katolikus  Általános Iskola beiskolázási körzete elsősorban Apc község területére terjed ki, de megfelelő tanulmányi eredménnyel és hitélettel rendelkező tanulót más településről is átveszünk.

1.1.1.Első osztályosok felvétele

  1. A beiratkozás pontos ideje legalább egy hónappal korábban nyilvánosságra kerül(az iskola honlapján, a község hivatalos lapjában, hirdetményeken az iskolában és az óvodában).
  2. Bemutatandó dokumentumok:

-Óvodai szakvélemény, ha van gyógypedagógiai szakvélemény

-Születési anyakönyvi kivonat

-TAJ kártya

-Lakcímkártya

1.1.2.Átvétel egyéb osztályokba

  1. Az átvételt a szülő az igazgatóhoz intézett írásbeli vagy szóbeli  kérelemmel kezdeményezheti.
  2. A döntésben szerepet játszó lényeges szempontok megegyeznek az 1.1 pontban felsoroltakkal, de tovább bővülhetnek.
  3. A felvételre jelentkezéskor bemutatásra kérhető a felvételre jelentkező bizonyítványa, ellenőrző könyve, tájékoztató és más füzetei, mint a tanulmányi munka, a magatartás és a szorgalom dokumentumai.
  4. A felvételnél a hitoktatásban való részvételt, hitéletet mérlegeljük.

1.1.3.Az osztályba, csoportba sorolás szempontja

  1. Az igazgató döntését az osztályok (csoportok) létszáma, az osztályok tanulói összetétele (fiú-lány megoszlás), az iskola Pedagógiai Programjából adódó pedagógiai szempontok alapján hozza meg döntését.
  2. Egyéb tantárgyi csoportba sorolásnál a képességmérések eredménye alapján az igazgató dönt.

 

2. A tanulói jogviszony megszűnése

A tanulói jogviszony megszűnik

            -az általános iskola utolsó évfolyamának elvégzéséről szóló bizonyítvány kiállításának     

            napján,

            -ha a tanulót másik iskola átvette, az átvétel napján.

3 .    A napközis és tanulószobai foglakozásokra való felvétel rendje

A napközis és a tanulószobai foglalkozás minden tanuló számára egyaránt biztosított, az oktatási törvény alapján. A létszámra vonatkozó szabályozást minden esetben figyelembe kell venni, ettől eltérni csak indokolt esetben , a fenntartó engedélyével lehet.

A jogviszonyt  csak a szülő írásos kérésére tárgyhó végén lehet megszűntetni.

3.1.Napközi otthon működésére vonatkozó szabályok:

  • felvétel a szülő írásbeli kérésére történik,

A felvételi kérelmek elbírálásánál előnyt élveznek azok a tanulók,

  • akiknek napközben az otthoni felügyelete nem megoldott, és ezért felügyeletre szorulnak,
  • akinek mindkét szülője dolgozik,
  • akik állami gondozottak,
  • akik rosszabb szociális körülmények között élnek.
  • foglalkozásról való eltávozás csak a szülő előzetes  személyes vagy írásbeli kérelme alapján történhet a napközis nevelő engedélyével. Rendkívüli esetben az igazgató vagy helyettese adhat engedélyt.
  • A napközi otthon a szorgalmi időszak alatt működik.
  • A tanulók felvétele az alsó tagozat osztályaiból történhet
  • 1. osztályosok igényfelmérése a beiratkozáskor , a többi tanuló felmérése a tanév végén, ill. tanévkezdéskor történik.
  • A napközis ellátás az utolsó tanítási óra végét követően kezdődik és 16.00 –ig tart. Ha a szülők hosszabb délutáni felügyeletet igényelnek, akkor az iskola biztosítja azt a napközis nevelő kötelező óraszáma (23 óra) keretéig , ill. ezt követően nem pedagógus által tudja biztosítani a felügyeletet.

3.2.Tanulószoba

A tanulószoba a szorgalmi időszak alatt működik tanítási napokon 13.30 órától 16.00 óráig az erre a célra kijelölt tanteremben. Ha a foglalkozásokra nem jelentkezik annyi tanuló, hogy önálló csoportot lehessen belőlük szervezni, akkor a napközi otthon keretében biztosítja számukra a délutáni tanítást. A napközi és a tanulószoba közötti átjárhatóságot az iskola az igények szerint biztosítja. Tanulószobai csoport a létszám függvényében a 4-8. osztály tanulóiból szerveződhet.

Napközis és tanulószobai ellátásból a tanulót sorozatos fegyelmi problémák esetén az igazgató kizárhatja a foglakozásokon való részvételből. Ezen döntés meghozatala előtt ki kell kérni az osztályfőnök  véleményét.

 

4.Jogok és kötelességek

4.1.A tanulók jogai

Az alábbi jogosultságok minden tanulót megilletnek a tanulói jogviszony alapján.

Az iskola minden tanulójának joga, hogy:

  • színvonalas oktatásban részesüljön, abban aktívan vegyen részt,
  • igénybe vegye az iskola létesítményeit, a tanintézet nyújtotta tanulmányi és egyéb kedvezményeket (korrepetálás, tanfolyam, sportkör, könyvtár, tanulószoba, kedvezményes étkezés),
  • napközi otthoni (tanulószobai) ellátásban és rendszeres egészségügyi felügyeletben részesüljön,
  • személyiségét, önazonosságát, emberi méltóságát tiszteletben tartsák, és védelmet biztosítsanak számára,
  • tanárait, az iskola vezetőségét felkeresse probléma, jogsérelem esetén,
  • érdemjegyeiről, tanári bejegyzésekről folyamatosan értesüljön,
  • vallási és világnézeti meggyőződésének megfelelően hit és vallásoktatásban részesüljön,
  • részt vegyen tanulmányi versenyeken,
  • csak maximum napi 2 "nagydolgozatot" (témazárót) írjon előzetes egyeztetés alapján, melyet a tanár legalább egy héttel előre jelez,
  • kiértékelt írásbeli munkáját lehetőleg két héten belül  kézhez kapja,
  • szervezze közéletét, működtesse tanulói önkormányzatát, azok intézményeit, ehhez a tantestület, az iskolavezetés segítségét kérheti,
  • véleményt mondjon, javaslatot tegyen és kezdeményezzen az iskola életével kapcsolatos kérdésekben, s ezekre érdemi választ kapjon,
  • képviselői útján részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában,
  • választó és választható legyen a diákközösség bármely szintjén,
  • kezdeményezze diákszerveződések (iskolaújság, klubok, diákkörök, önképzőkörök stb.) létrehozását és ezek munkájában részt vegyen,
  • kiérdemelt kedvezményekben részesüljön, jutalmat és elismerést kapjon,
  • egyéni, közösségi problémái megoldásához kérje tanárai, osztályfőnöke, az iskolaorvos, illetve az iskolavezetés segítségét,
  • családja anyagi helyzetétől függően kérelmére – indokolt esetben - kedvezményekben, szociális támogatásban részesüljön,
  • fennmaradó szabadidejében iskolán kívüli foglalkozásokra is járhat (kulturális, tömegsport, sportverseny)
  • kérheti átvételét más iskolába.

4.2. Tanulói jogok gyakorlása

Sérelem esetén az iskola tanulója - kiskorú tanuló esetén törvényes képviselője - a törvényben előírt módon az osztályfőnökétől, illetve az iskola vezetőjétől kérhet jogorvoslatot.

Az iskola Diákönkormányzat (DÖK) megválasztása tanévenként a Diákközgyűlésen történik.

Az iskola közösségek életüket érintő bármely kérdésben a diákönkormányzaton (DÖK) keresztül érvényesíthetik jogaikat.

A Házirendben meghatározott nagyobb tanulóközösségek tanulói létszámának 50 %-át érintő kérdésekben kötelező kikérni a diákönkormányzat véleményét.

Kötelező a véleményezés kikérése az iskola kisebb tanulócsoportját (pl. osztály) érintő, de a többi tanulócsoport számára példaértékű kérdésekben, intézkedésekben.

Az iskola vezetősége az előbbiektől eltérő esetekben is kérheti a diákönkormányzat véleményét.

A tanulói közösségek álláspontjukat a fennálló jogszabályi rendelkezések szerint alakítják ki, melyhez az iskola minden szükséges feltételt biztosít.

  • Diákkör létrehozását minimum 15 fő tanuló kezdeményezheti.
  • Az iskolában csak tantárgyi, kulturális, sport, szakmai diákkörök alakíthatók.
  • A diákkört csak pedagógus irányíthatja, vezetheti.
  • A diákkör létrehozása esetén az iskola biztosítja a működésének feltételeit.


Az iskolába beiratkozott tanulók a Közoktatási törvény 11.§ (1) bekezdése a) - d) pontjaiban meghatározott jogaikat csak az iskolai tanév megkezdésétől (tanévnyitó) gyakorolhatják.

4.3. A tanulók kötelességei hogy:

  • betartsa az iskolai házirendet, az intézmény szabályzatainak rendelkezéseit,
  • tartsa tiszteletben az intézmény vezetőit, pedagógusait, alkalmazottait, valamint tanulótársait és emberi méltóságukat, jogaikat ne sértse,
  •  keresztény értékrend szerint éljen;
  • részt vegyen a tanórákon, a kötelező foglalkozásokon,
  • rendszeres munkával és fegyelmezett magatartással eleget tegyen - képességeinek megfelelően - tanulmányi kötelezettségének,
  • érdemjegyeit naprakészen vezesse ellenőrzőjében,
  • az előírásoknak megfelelően kezelje a rábízott, az oktatás során használt eszközöket, védje az iskola felszereléseit, létesítményeit, a kulturált környezetet,
  • biztosítsa a tanuláshoz szükséges külső feltételeket: csend, rend, fegyelem,
  • a tanuláshoz szükséges felszerelést (pl.: tornaruha, mértani eszközök) magával hozza,
  • segítse intézményünk feladatainak teljesítését, hagyományainak ápolását és továbbfejlesztését,
  • tisztelje társait és az iskola dolgozóit,
  • védje saját és társai egészségét, éppen ezért tilos a dohányzás, az alkoholfogyasztás, kábítószer fogyasztás stb.,
  • az iskolában tiszta, ápolt, kulturált külsővel, a helyhez, alkalomhoz illő, időjárásnak megfelelő öltözékben jelenjen meg,
  • A tanulók az iskolai ünnepélyeken, a ballagáson, ünnepélyes, az alkalomhoz illő, egységes jellegű ruhában jelenjenek meg.

A szülők tudtával, saját felelősségre behozott mobil telefonokat a tanítási óra időtartamára ki kell kapcsolni és  leadni a nevelői szobában. Az intézmény területén bármilyen  készülékkel történő mindennemű kép és hangrögzítés tilos.

Az előbbi szabályok megsértése a készülék ideiglenes, a tanítás végéig történő elvételével járhat és csak a szülő személyes kérésére kaphatja vissza.

Tilos az iskolában és környékén mindenfajta szerencsejáték űzése és árusítása.

A tanuló nem tarthat magánál petárdát, fegyvert és fegyvernek minősülő eszközt.

5.   A pedagógusokra vonatkozó rendelkezések

5.1. Általános rendelkezések

 

A pedagógusok jogait és kötelezettségeit a közoktatási törvény vonatkozó jogszabálya rögzíti, a pedagógusok munkakörébe tartozó feladatok leírását, a túlórák és megbízások pénzügyi vonzata miatt a KT.  SzMSz-e tartalmazza a mindenkori érvényben lévő törvény és kormányrendelet alapján.

 

A pedagógusok az iskola nevelési-oktatási feladatait látják el, az igazgató kinevezése ill. megbízása alapján. A pedagógusok törvényes munkaideje a mindenkori érvényes közoktatási törvény szerint a kötelező óraszámból valamint a nevelő-oktató munkával összefüggő feladatok ellátásából áll.

A pedagógusok napi munkarendjét a felügyeleti és helyettesítési rendet az igazgatóhelyettes állapítja meg az iskola tanóráinak függvényében. A napi munkabeosztásoknál alapvetően az iskola feladatellátását és zavartalan működését kell figyelembe venni.

A pedagógus köteles 15 perccel a tanítási-, foglalkozási beosztása előtt a munkahelyén megjelenni.

A munkából való rendkívüli távolmaradás esetén – legkésőbb az adott munkanapon – 7.30-ig köteles jelenteni az intézmény vezetőjének vagy helyettesének, ha első órája van, ezt követően az órája megkezdése előtt minimum egy órával, az intézmény vezetőjének vagy helyettesének.

A pedagógus az igazgatótól kérhet engedélyt – legalább annyival előbb, hogy az iskolában ne okozzon szervezési /órarendi/ problémát – a tanóra elhagyására illetve iskolán kívüli tanóra megtartására (pl.: múzeum, színház, kiállítás látogatás). A tanórák elcserélését az igazgató vagy helyettese engedélyezheti.

A nevelő-oktató munkával összefüggő rendszeres vagy esetenkénti feladatokat a pedagógusok számára az intézményvezető adja az igazgatóhelyettes és a munkaközösség-vezetők javaslatai alapján.

A megbízások alapelvei: rátermettség, szaktudás, egyenletes terhelés.

Nevelőtestületi értekezletekről, iskolai ünnepségekről, rendezvényekről való távolmaradást csak az iskola igazgatója engedélyezheti.

 

5.2.Tanítási szünet alatti munkavégzés

 

Pedagógusok

Az iskola éves pedagógiai programja és naptári ütemterve alapján szervezett foglalkozásokon /korrepetálás, vizsga, előkészítő, tábor/ vesznek részt. Szervezett foglalkozások hiányában szabadságot vehetnek ki, vagy heti kötelező óraszámuknak megfelelően egyéb iskolai feladatokra vehetők igénybe.

Alkalmazottak

Heti munkaidőnek megfelelően dolgoznak vagy szabadságot vesznek ki.

5.3. Tanítás nélküli munkanapokon való munkavégzés

Tanítás nélküli munkanapokon a munkavégzés minden iskolai dolgozó számára kötelező. A mindenkori feladatnak megfelelően elkészített beosztás szerint, illetve, akinek esetlegesen nincs konkrét, az iskola vezetői által definiált feladata, és egyéb feladatait nem az iskolában végzi, az köteles az iskola igazgatójával egyeztetni a munkavégzése helyét.

5.4. Hivatalos ügyek intézésének rendje

  1. A tanulók, rendkívüli eseteket kivéve, minden kérésükkel az osztályfőnökükhöz fordulhatnak.
  2. Az osztályfőnöki hatáskört meghaladó kérdésekben az igazgató dönt, az osztályfőnök véleményét meghallgatva.
  3. Tanulók az igazgatót vagy helyettesét , a szokásos napi ügyek intézése miatt félfogadási időben kereshetik fel.
  4. Az osztály több tanulóját érintő ügyben lehetőség szerint együtt kell az igazgatót vagy helyettesét felkeresni.

Tanítási időn kívüli időpontban hivatalos ügyek intézése

Hétfő: 9.00-11.00 óra között

6. Az intézmény közösségei, ezek kapcsolatai egymással és az intézmény vezetésével

Az iskolaközösséget az iskola tanulói, a dolgozói, és a szülők alkotják.

Az iskolaközösség tagjai érdekeiket, jogosítványaikat az e fejezetben felsorolt közösségek révén és módon érvényesíthetik.

6.1 .  Alkalmazottak közössége

Az iskolai alkalmazottak közösségét az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban, valamint munkaviszonyban álló dolgozók alkotják.

A közalkalmazottak jogait, kötelességeit, juttatásait magasabb jogszabályok (Munka Törvénykönyve, a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény, a Közoktatási törvény, és rendeletek), valamint az intézmény Közalkalmazotti Szabályzata  rögzíti.

6.2. A nevelők közösségei

6.2.1 A nevelőtestület

A nevelőtestület tagja az iskola valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja, valamint az oktató-nevelő munkát közvetlenül segítő felsőfokú végzettségű dolgozók.

Nevelési- és oktatási kérdésekben az iskola legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve.

Feladata: az iskola pedagógiai programjának kidolgozása, elfogadása, végrehajtása és módosítása.

Döntési jogköre: a működési szabályzat, pedagógiai program, intézményi munkaterv, elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása. A házirend, a külső intézményekkel és a szülőkkel való kapcsolattartás rendjének meghatározása. A tanulók egyes fegyelmi ügyeinek, ill. az osztályozó vizsgára bocsátásuk eldöntése.

Véleményezési és javaslattevő jogköre: kiterjed az iskola nevelő-oktató munka minden területére.

Jogköreit gyakorolja: nevelőtestületi értekezleten, választott képviselői útján, kibővített iskolavezetőségi ülésein, szülői szervezetben, szakmai munkaközösségben.

A nevelőtestület különböző közösségeinek kapcsolattartása az igazgató segítségével a megbízott pedagógus vezetők és a választott képviselők útján valósul meg.

A nevelőtestület döntését, javaslatát általában a munkaközösségek előzetes állásfoglalása alapján alakítja ki.

Nevelőtestületi értekezletek formái:

  • alakuló
  • tanévnyitó
  • félévi osztályozó
  • félévi tantestületi
  • évvégi osztályozó
  • tanévzáró
  • nevelőtestületi
  • munkaértekezlet
  • rendkívüli

 

Alakuló értekezlet

Az iskolavezetőség ellenőrzi az alkalmazotti létszámot, a tanévet elindítja.

Tanévnyitó értekezlet

Az igazgató által kijelölt napon tanévnyitó értekezletet kell tartani. Ezen az igazgató ismerteti az új tanév főbb feladatait, és a nevelőtestület elé terjeszti a munkatervre vonatkozó javaslatát. A tanévnyitó értekezleten a tantestület  dönt az éves munkaterv elfogadásáról.

Félévzáró értekezlet

Eltérő rendelkezés hiányában ezen az igazgató vagy helyettese elemzi az első félév munkáját és tájékoztatást nyújt a következő félév kiemelkedő feladatairól. Időpontját a tanév rendje szerint a munka/ütemterv tartalmazza.

Osztályozó értekezlet

Évente kettő: félévkor és tanév végén, melynek feladata a tanuló magatartásának és szorgalmának elbírálása. Az értekezlet elején az osztályfőnök beszámol osztálya helyzetéről, munkájáról. A tanuló félévi és évvégi osztályzatáról a tantárgyat tanító pedagógus, magatartása és szorgalmának elbírálásáról az osztályozó értekezlet résztvevői döntenek. Véleményeltérés esetén az osztályfőnök szavazást rendel el, amely során az értekezlet egyszerű szótöbbséggel hozza meg a döntését. Szavazat egyenlőség esetén az osztályfőnök dönt. Az osztályozó értekezleten az osztályban tanító tanárok, az igazgató és a tagozat helyettese vesz részt.

Tanévzáró értekezlet

A tanév rendjének megfelelően. Ezen az igazgató – a munkaközösség-vezetők véleményének figyelembevételével – elemzi, értékeli a tanév nevelő-oktató munkáját, a munkatervi feladatok végrehajtását.

Nevelőtestületi értekezlet

Az éves munkatervben meghatározott időpontokban nevelési értekezletet kell tartani. A nevelési értekezlet témájától függően a nevelőtestület határozatot, állásfoglalást hozhat.

A határozatokat sorszámozni és nyilvántartásba kell venni. Az értekezlet jegyzőkönyvét a nevelőtestület által elfogadott pedagógus vezeti. 

7.  Tanulókra vonatkozó rendelkezések

7.1.  Általános rendelkezések

Az iskolában a házirend tartalmazza a tanulók jogait és kötelességeit valamint az iskolai munkarend részletes szabályozását. A házirend betartása a tanulók számára kötelező.

A házirendet – az igazgató előterjesztése alapján – a törvényben meghatározott személyek, testületek egyetértésével  a nevelőtestület fogadja el.

7.2 A tanulók felvétele és mentesítése

A tanuló felvételéről a tankötelezettség, illetve a továbbtanulás szabályozása szerint kell eljárni.

A tanulói felvételről – az egyedi körülmények mérlegelése alapján – az igazgató dönt.

Nevelési tanácsadói vagy szakszolgálati szakvéleményre hivatkozva szülői kérésre tantárgyi felmentést az osztályozás alól az igazgató adhat.

Külföldi bizonyítvány elismeréséről, a különbözeti vizsgákról a fennálló jogszabályok alapján az igazgató dönt.

7.3. Magántanulói jogviszony

Szülői kérésre egészségügyi vagy más konkrét indok(ok) alapján az iskola igazgatója engedélyezheti, hogy a tanuló tanulmányait magántanulóként folytathassa. Hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű tanulók esetében a Gyermekjóléti Szolgálat véleményezése kötelező .

7.4.Tanulók jogai és kötelezettségi

Az intézmény megteremti a feltételeit a jogok érvényesítéséhez és a kötelezettségek teljesítésének. A tanulói jogok és kötelességek gyakorlásával az iskolai házirend részletesen foglalkozik.

7.5.Tanulmányokkal kapcsolatos vizsgák

Helyi vizsgák

A helyi vizsgák lebonyolítási rendjét az igazgató rendeli el.

A helyi vizsgák:  osztályozó, javító.

A helyi vizsgák időpontját az éves ütemterv tartalmazza, a vizsgáztató bizottságokat /minimum 3 fő/ az igazgató jelöli ki. A bizottság elnöke felelős a jegyzőkönyvek vezetéséért. A vizsgák eredményét az osztályfőnök írja be az anyakönyvbe, a bizonyítványba, a záradékot az igazgató is aláírja.

20 óra igazolatlan mulasztás esetén a tantestület megtagadhatja a tanuló osztályozó vizsgáztatását.

Ha a tanulónak hiányzásai miatt félévkor vagy év végén  nem áll rendelkezésre megfelelő mennyiségű jegy(1 órás tárgynál min. 3 jegy, a többi tantárgy esetében havonta minimum  1 jegy) a reális osztályozáshoz, akkor osztályozó vizsgát kell tennie.

7 .4. A szülők tájékoztatása a tankönyvekről, taneszközökről

1) Az iskola – a tankönyvellátás rendjében meghatározottak szerint – a tankönyveket tankönyvrendelés útján biztosítja a tanulók számára. A tankönyrendelés véglegesítése előtt kikérik az Iskolaszék és a  Szülői Közösség véleményét.

2) A következő tanévben szükséges eszközök helyben szokásos rendtől való  változtatásáról (tornafelszerelés, füzetek, íróeszközök,technika- és rajzórán stb szükséges eszközök) legkésőbb a tanévzáró ünnepélyen tájékoztatják a pedagógusok a tanulókat, ill. a szülőket.

 

7.5. A számonkérés formái, ’összeférhetetlenségi „ szabályai

A számonkérés , a felelés történhet szóban és írásban.

  1. Dolgozatnak minősül az összefoglaló vagy témazáró írásbeli számonkérés, amely legalább 3 óra anyagára vonatkozik. E szabályozás nem érinti az írásbeli feleletet , röpdolgozatot, az előző 1-2 óra anyagának – akár teljes osztályt érintő – számonkérését.
  2. Egy napon csak 2 témazáró dolgozatot lehet íratni, ennek időpontját a megírás előtt egy héttel tudatni kell az osztállyal. Az eredmények közlése előtt nem íratható újabb dolgozat . A dolgozatot 2 héten belül ki kell javítani.
  3. A felmérő – tájékozódó jellegű írásbeli munkák nem kerülnek osztályozásra.

      Értékelésük a továbbhaladást segítik, de nem minősítenek.

  1. Az  írásbeli számonkéréseket a tanév során a szaktanárok, a tanítók őrzik a nevelői szobában és fogadóórák alkalmával  a szülők betekintést nyerhetnek.

8. Az iskola munkarendje

Az iskola éves munkarendjét a tantestület,  és a diákönkormányzat határozza meg az iskolavezetés javaslata alapján. A tanítás nélküli munkanapok időpontjait a félév kezdetekor kell meghatározni.

A tanítás általában 800 órakor kezdődik. Minden diák a tanítás kezdete előtt 15 perccel korábban érkezzen meg az iskolába, foglalja el helyét a tanteremben vagy a szaktantermek előtt várja fegyelmezetten tanárát.

Az épület 755 órakor zárásra kerül, aki ezután érkezik, elkésőnek minősül, igazolását az osztályfőnöknek kell bemutatni. Három késés igazolatlan órát von maga után.

A szóbeli, egyéni köszönés a napszakhoz igazodik, míg az osztályteremben a tanárt és az órák látogatóit felállással köszöntik a tanulók.

A diákok mindig ügyeljenek saját és társaik testi épségére! Minden veszélyforrást és balesetet jelentsenek!

A tanítási nap közös imával kezdődik és végződik.

Tanítási idő alatt a diákok az iskola épületét igazgatói vagy tanári engedéllyel (kilépővel) hagyhatják el.

Egyéb esetben az iskolából a tanítási idő alatt kilépni tilos, és súlyos fegyelmi vétség.

Óraközi szünetek

Szünetekben az ügyeletes tanár rendelkezéseit be kell tartani.

Szünetekben a tanulók a folyosón, a tantermekben (kivétel a szaktantermek, tornaterem), jó idő esetén az udvaron tartózkodhatnak. Az iskola épületét az utca felé nem hagyhatják el, csak az osztályfőnök vagy az  ügyeletes tanár engedélyével.

A tornateremben, a szaktantermekben és a szertárakban csak az illetékes tanár jelenlétében tartózkodhatnak a tanulók.

A folyosókon, lépcsőházban a diákok kerüljék a lármázást és minden olyan játékot, amely veszélyezteti a testi épségüket, vagy rongálást okozhatnak.

Tűz esetén a Tűzriadó által megszabott rend szerint kell elhagyni az épületet. A menekülési útvonalakat minden tanév elején az osztályfőnök ismerteti tanítványaival.

A tanulók hivatalos ügyeiket az igazgatói-, vagy a tanári szobában a szünetben intézhetik, más esetekben tanáraikat a tanári szobából kihívathatják, de oda be nem mehetnek.

Rendkívüli esetben az igazgatót és helyettesét azonnal is megkereshetik.

Vendégeket (szülőket, hozzátartozókat) csak indokolt esetben fogadhatnak a tanulók, tanári engedéllyel.

Telefonhoz csak rendkívül indokolt esetben hívható tanuló.

A tanítási órákat a helyi tanterv alapján 8 óra és 14 óra között szervezzük meg.

A napi munkarendet az órarend és a csengetési rend határozza meg. A tanítási órák általában az 1-6. tanórában tartandók. A fakultatív és rendkívüli tárgyak órái általában délutánra kerülnek.

A hivatalos tanítási órák befejezése után a tanulónak el kell hagynia az iskola területét, további felügyeletét nem biztosítjuk.

Ünnepélyeken a sötét nadrág vagy szoknya, fehér ing vagy blúz a megfelelő öltözék.

 Az ünnepi öltözék  kiegészítője az apáczais nyakkendő vagy sál.

 

A csengetési rend az 1. számú mellékletben szerepel.

III. ÁLTALÁNOS MŰKÖDÉSI SZABÁLYOK

1.Az intézmény használati szabályai tanórán és tanítási időn kívül

  1. Az iskola épületében az iskolai dolgozókon és a tanulókon  kívül csak a hivatalos ügyet intézők tartózkodhatnak, ill. akik az iskola igazgatójától engedélyt kaptak. A gyermekeket kísérő és váró felnőttek csak a bejáratig közlekedhetnek.
  2. A tanítás eredményessége érdekében a tanulók az iskola valamennyi helyiségét, eszközét használhatják  az órarendben meghatározott módon, ill. szünetekben az ügyeletes tanárok felügyelete mellett. Számítástechnika-, természettudományi-, technika-, háztartástan szaktantermekbe, tornacsarnokba,  könyvtárba, ill. szertárakba csak a pedagógussal együtt mehetnek be a tanulók. A szaktantermekben a tanulók csak pedagógus jelenlétében kísérletezhetnek.

  3) A tantermet az osztály tanulói csak tiszta, tanulásra, tanításra alkalmas állapotban hagy-     hatják el.   A rendhagyó teremberendezést végző osztály köteles a következő csoport számára     (az utolsó óra után is) a zavartalan munkavégzést biztosítandó, elvégezni a visszarendezést.

4)A tanítási órák befejezését követően a tanulók a pedagógus felügyeletében rendet raknak a tanteremben, szűkebb környezetükben, gondoskodnak a villany lekapcsolásáról, az ablakok zárásáról. A nem napközis /tanulószobás tanulók kötelesek  elhagyni az iskola épületét.  

A napközis tanulók táskáikat, eszközeiket a napközis terembe viszik és ott gyülekeznek.

 5)   A délutáni sportfoglalkozásra a tanulók előzetesen magukkal viszik felszereléseiket, hogy

a takarítást ne akadályozzák.

 6) A délutáni foglalkozásokra a kezdés előtt 5 perccel érkezzenek a tanulók. A foglalkozás

  vezetőjével együtt léphetnek a terembe, addig az udvaron vagy az előtérben várakoznak.

  A   foglalkozás után haladéktalanul el kell hagyni az iskola területét!

2. A tornaterem és a hozzá tartozó helyiségek használatának módja

A tornacsarnokban órát tartó pedagógus gondoskodik a sport eszközök helyre rakásáról, a világítás lekapcsolásáról, a vízcsapok elzárásáról, az ajtók zárásáról.

  1)  A testnevelési órákon a tanulók kötelessége az önmaguk és társaik testi épségét

        védő szabályokat és tanári utasításokat betartani.

   2)  A testnevelés órákon csak tornafelszerelésben jelenhetnek meg a tanulók.

   3)  Balesetvédelmi okból ékszert, bizsut nem viselhetnek a tanulók. Az ékszereket a

        karórákkal együtt, az óra megkezdése előtt, a tanár felügyeletére kell bízni.

   4)  A tanulók hosszú hajukat kötelesek összefogni.

   5)  A tornacsarnokban tanári felügyelet nélkül nem lehet tartózkodni.

   6)  Amennyiben baleset történt, jelenteni kell azonnal az igazgatónak, a munkavédelmi

         megbízottnak, aki felveszi a baleseti jegyzőkönyvet.

    7) Az öltözők, szertárak használata:

- A sportfelelős feladata az öltözői rend és fegyelem biztosítása.

            - A szertárból csak a kijelölt felelősök vihetik ki a szereket.

            - Testnevelés óra, sportfoglalkozás után a tornatermet és az öltözőket tisztán,

              rendben kell hagyni, mely az óravezető tanár, szervező szakember felelőssége.

       8) A tornaterembe a tanulók és az iskola dolgozói kizárólag tornacipőben, vagy

        puha talpú váltócipőben léphetnek be. A tornateremben a szülők csak az iskolai

        események, rendezvények alkalmával tartózkodhatnak, ez esetben a tornaterem

        padlójának védelméről az iskola gondnoka köteles gondoskodni.

      3 Az egyéb, az iskolához tartozó helyiségek használata

Az iskolába kerékpárral érkező tanulók kerékpárjaikat csak a külön erre a célra használt kerékpártárolóban tarthatják. Az iskola e járművekért felelősséget nem vállal.

Az iskolai rendezvények, klubdélutánok – az előkészítés és rendrakás terhe mellett - 20 óráig tarthatók.

4. Az iskolai könyvtárra vonatkozó szabályok

Az iskolai könyvtár minden tanuló rendelkezésére áll, a kölcsönzési időpontokat és feltételeket első osztályos korukban megismerhetik a diákok. Az iskolai könyvtár kölcsönzési és nyitvatartási rendje a 2. számú mellékletben szerepel. (A nyitvatartási rendet a könyvtáros javaslata alapján az igazgató határozza meg tanévenként!)

Az a tanuló, aki az iskolai könyvtárból kölcsönözött könyvet elveszíti, megrongálja, köteles gondoskodni a pótlásáról.

 

5. Egyéb szabályok

A képességek fejlesztését szolgálják a szakkörök, sportköri foglalkozások, amelyekre minél több érdeklődőt várunk, de az év elején jelentkezők számára a szakköri és sportköri foglalkozás látogatása kötelező.

Év közben kimaradni csak szülő írásos kérésére és a foglalkozást vezető tanár döntése alapján

indokolt esetben lehet.

Pedagógus az óráról csak indokolt esetben hívható ki, ill. tanítási időben csak szünetekben használhat mobiltelefont.

Ha a tanulónak a tanítási idő befejezése előtt előzetes írásbeli szülői kérésre kell távoznia az iskolából (orvoshoz, szüleihez, stb.) akkor az órát tartó tanár a naplóba köteles beírni a távozás pontos idejét.

A számítógép terem sajátos rendje a 3. számú mellékletben szerepel.

5.Étkezések rendje

Az étkezést egyénileg imával kell kezdeni.

Étkezni csak kultúráltan és fegyelmezetten lehet. Ügyelni kell az étterem rendjére és tisztaságára, az étkezés befejezése után az asztalokat tisztán hagyva lehet elhagyni az éttermet.

 

Az iskola tanulói étkezését az ebédlőben biztosítja az intézmény. Tízóraizásra az első és a második óra utáni szünetben van lehetősége minden fizető vagy étkezésre jogosultnak az ebédelésre  11.45 és 13.45 között kerül sor.

Az 1-4. osztályos tanulók nevelői felügyelettel tízóraiznak az alsós munkaközösség  által meghatározott rend szerint. A felsős tanulók önállóan tízóraiznak.

6.Vagyonvédelem, kártérítés

A tanuló köteles az iskola vagyontárgyainak; az oktatás során rábízott felszerelési tárgyaknak, taneszközöknek, műszereknek állagát megóvni.

Ha az iskolának a tanuló kárt okozott, az igazgató köteles a károkozás körülményeit megvizsgálni, az okozott kár nagyságát felmérni, és lehetőség szerint a károkozó és a felügyeletét ellátó személyét megállapítani.

Ha a vizsgálat megállapítása szerint a kárt az iskola tanulója okozta, a vizsgálatról a tanulót, kiskorú tanuló esetén szülőjét haladéktalanul tájékoztatni kell. A tájékoztatással egyidejűleg a szülőt fel kell szólítani az okozott kár megtérítésére. Ha a felszólítás nem vezet eredményre, vagy a szülő, illetőleg a tanuló a károkozás tényét vagy mértékét nem ismeri el, az iskola igazgatója a tanuló, illetőleg a szülője ellen kártérítési pert indíthat.

6.1.Az iskolába bevitt, de nem szükséges dolgokkal kapcsolatos szabályok

1)Az iskola területére a tanulóknak saját és mások testi épségét veszélyeztető tárgyakat behozni szigorúan tilos!

2) A tanulóknál lévő, a szokásosnál nagyobb értékű és szükségtelen dolgokért, készpénzért  az iskola nem vállal felelősséget.

3) A szülői engedéllyel iskolába bevitt dolgokat az iskola néhány esetben (pl. rendezvények kellékeként ) megőrzi, amennyiben a tanítás kezdetekor azokat a tanulók leadják megőrzésre a nevelői szobában.

4) Engedély vagy bejelentés nélkül az iskolába hozott szükségtelen dolgokat a nevelők őrzik a tanítás ideje alatt a tanáriban, és jellegétől függően a diáknak vagy szülőjének adják vissza.

7. A ruhatári szekrényekre vonatkozó szabályok

  • A ruhatári szekrényeket az osztályok beosztása szerint kell használni, s azt vagyonvédelmi okokból állandóan zárva kell tartani. Erről a tanulónak, ill. a szülőknek kell gondoskodni. Az ismételt felszólítás ellenére nyitva tartott szekrényekben tárolt felszerelésekért az iskola felelősséget nem vállal.
  • A szekrények rendjéért, tisztaságáért az azt használó diákok a felelősek. Az osztályfőnök, illetve az igazgató megbízottja jogosult a szekrényrend, illetve a rendeltetésszerű használat ellenőrzésére a szekrényt használó diák jelenlétében.

8.Egyéb előírások

Az iskola területére csak az oktatást szolgáló eszközöket lehet behozni.

Indokolatlanul sok pénzt, értéktárgyakat a tanuló csak saját felelősségére hozhat magával.

A társadalmi tulajdon megbecsülése és védelme, az egyéni tulajdon tiszteletben tartása minden tanulóra nézve kötelező.

A társadalmi vagy egyéb tulajdonban gondatlanságból okozott károkért a tanuló anyagilag, a szándékos károkozás esetén pedig anyagilag (a teljes kár megtérítése mellett) és fegyelmileg felelős.

Az iskolában, továbbá az iskola által az iskolában és az iskolán kívül szervezett rendezvényeken minden legális és nem legális drogot, egészségre ártalmas szert fogyasztani tilos!

A nevelési-oktatási intézményben, továbbá a nevelési-oktatási intézményen kívül a tanulók részére szervezett rendezvényeken tilos a szervezetre káros élvezeti cikkek árusítása, fogyasztása.

9. Ellenőrző könyv

Az iskola és a szülő közötti kapcsolattartás legfőbb eszköze az ellenőrző könyv, amely okmány. Az ellenőrző könyv bejegyzéseit csak a tanár javíthatja, helyesbítheti.

A tanuló ellenőrzőjét minden tanítási napon köteles magával hozni, kérésre érkezéskor bemutatni, a kapott érdemjegyet beírni-beíratni és a szülővel aláíratni. Egyéb bejegyzéseket a legrövidebb időn belül köteles aláíratni, és ezt az osztályfőnöknek bemutatni.

10. A hetesek kötelességei

  • A két hetes feladatát megosztva teljesíti.
  • Biztosítják a tanítás tárgyi feltételeit (tiszta tábla, kréta, szemléltetőeszköz, szellőztetés) a tiszta, kultúrált környezetet.

(Alsó tagozatban csak nevelői felügyelettel szabad szellőztetni.)

  • Felügyelik az osztályt a tanár megérkezéséig.
  • Jelentik a hiányzók nevét, az esetleges gondokat, rendellenességeket.
  • Ha a tanár nem kezdi meg pontosan az órát, akkor becsengetés után 5 perccel megkeresik a szaktanárt, illetve jelzik a tanár hiányát a nevelői szobában.
  • Az óra után az osztályt csak rendet rakva hagyhatják el.
  • Távozáskor lekapcsolják a világítást.
  • Az utolsó óra után bezárják az ablakot.
  • Ha a hetes hiányzik, helyettese a névsorban utána következő tanuló lesz.
  • A hetesi kötelezettség elmulasztása esetén annak súlyosságától függően az osztályfőnök dönt a  büntetés módjáról.

A heteseket munkájuk teljesítésében mindenki köteles segíteni.

11.Késés

A késés a becsengetés utáni beérkezést jelenti az órára.

A későn érkező tanulót későnek, a késés időtartamának megjelölésével írja be a tanár.

45 perc késedelmi idő esetén írható be egy igazolatlan óra.

Ismétlődés esetén a szaktanár ettől egyéni elbírálással eltérhet.

A bejárók esetén a közlekedési okok miatti késés igazolható.

Napközben csak az iskolai kötelességteljesítés vagy egészségügyi ok miatti késés igazolható!

Az órákról való indokolatlan késés fegyelmi vétség. Háromszori késés egy igazolatlan órának minősül. A rendszeresen késő tanuló szüleit az osztályfőnök írásban értesíti.

 

12.Mulasztások igazolása, távolmaradási-, távozási engedélyek

A tanuló tanítási óráról való távolmaradását az osztálynaplóba az órát tartó pedagógus köteles bejegyezni az óra megkezdését követően. A tanuló által vállalt fakultációs órákról,fejlesztő órákról,  szakköri foglalkozásokról, tanulószobáról való késést és hiányzást is igazolni kell.

A tanuló havi mulasztásait az osztályfőnöknek a napló megfelelő rovatában a hónap elteltével összesíteni kell.

A szülő előzetes kérése alapján a tanuló

  • az osztályfőnök engedélyével három napig terjedően,
  • az igazgató engedélyével három napot meghaladóan mulaszthat.
  1. A tanuló előzetes engedélykérés nélkül csak különösen indokolt esetben maradhat távol az iskolától.
  1. A szülő ilyen esetben is köteles bejelenteni a mulasztás okát az osztályfőnöknek.
  1. Amennyiben ez elmarad, az osztályfőnök kötelessége a mulasztás okának felderítése a mulasztás megkezdésétől számított 3 napon belül.
  1. Amennyiben a felderítés során igazolatlan mulasztásra utaló jeleket észlel, köteles  felvenni a kapcsolatot a szülőkkel és a GYIV felelőssel, ha szükséges  családlátogatáson meggyőződni a mulasztás okairól. Amennyiben a családlátogatás során a szülő nem tudja érdemben igazolni gyermeke mulasztását, úgy az igazolatlan mulasztásnak minősül.
  1. A mulasztó tanuló iskolába jövetelének első napján, de legkésőbb 5 munkanapon belül – egy alkalommal, 3 napig terjedő mulasztás esetén szülői;  betegség esetén pedig az ellenőrzőbe beírt orvosi bizonyítvánnyal igazolhatja mulasztását.
  1. Mulasztás esetén az igazolást az osztályfőnöknek kell bemutatni.
  1. A tanuló órái igazolatlannak minősülnek, ha az előírt határidő alatt nem igazolja távolmaradását.
  2. Az igazolatlan mulasztásokkal kapcsolatos teendők ellátása az osztályfőnök feladata.   Ezeket dátummal ellátva az osztálynapló jegyzet rovatában, írásban rögzíteni kell.
  1. Első ízben történt igazolatlan mulasztás esetén a szülőt az erre a célra rendszeresített                                   nyomtatványon értesíteni kell az igazolatlan mulasztásról és annak következményeiről.
  2. 10 óra igazolatlan mulasztás esetében az osztályfőnök az igazolatlan mulasztás észlelésének napján köteles „Feljelentés igazolatlan iskolai mulasztás miatt” című nyomtatványt kitölteni és ifjúságvédelmi felelősét, a jegyzőt értesíteni az ismételt igazolatlan mulasztásról. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, és a gyermekjóléti szolgálat közreműködését igénybe véve megkeresi a tanuló szülőjét.
  3. 30 óra igazolatlan mulasztás  esetén értesíteni kell a Gyermekjóléti Szolgálatot, aki értesíti a hiányzásról a szülőt.
  4. 50 óra igazolatlan mulasztás esetén az iskola értesíti a jegyzőt, aki gondoskodik a gyermek védelembe vételéről, ill. az iskoláztatási támogatás pénzbeli folyósítását szünetelteti.
  5. Ha a tárgyak egyikéből a tanuló hiányzása eléri a félévi óraszám 30 %-át, a szaktanár javaslatára a Tantestület a további tanulmányok feltételeként osztályozó vizsgát írhat elő.
  6. Egy tanévben a tanulónak igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen nem haladhatja meg a 250 órát. Aki ennél többet mulaszt, nem osztályozható.

13. Tanulmányi kötelezettségek

Mulasztás miatt a tanév végén nem osztályozható az a tanuló, akinek egy tanévben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen meghaladja a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendeletben meghatározott mértéket:

A félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha:

  • felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól,
  • hiányzás mértéke miatt nem osztályozható, és a nevelőtestület - az osztályfőnök és a szaktanár javaslata alapján - úgy dönt, hogy a osztályozó vizsgát tehet.

Az osztályozó vizsga teljesítésének határideje:

  • félévkor: január 15-31.
  • a tanítási év végén::június 15-30.
  •  a javítóvizsgák idején: augusztus 20-30.

Ha a tanuló a tanítási év végén nem osztályozható, tanulmányait évfolyamismétléssel folytathatja.

14. Jutalmazások

Kiemelkedő tevékenységért az iskolánk tanulói, közösségei és csoportjai jutalmazásokban részesülhetnek.

A végzett kiemelkedő munka általában tanévenként kerül jutalmazásra.

A kiemelkedő teljesítményt nyújtó tanulók miniszteri kitűntetésére  a köznevelési intézmény vezetője tehet javaslatot.

14.1. Egyéni jutalmazások

Azt a tanulót, aki képességeihez mérten

  • példamutató magatartást tanúsít, vagy
  • folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el, vagy
  • az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez, vagy
  • iskolai, illetve iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális, stb. versenyeken, vetélkedőkön, vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt, vagy
  • bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez,

az iskola jutalomban részesíti.

Az iskolai jutalmazás formái

Az iskolában tanév közben elismerésként a következő dicséretek adhatók:

  • szaktanári szóbeli dicséret
  • szaktanári írásbeli dicséret: odaítélését a szaktanár határozza meg. Adható az adott tantárgyban elért versenyeredményekért, kutató-, vagy sorozatos gyűjtőmunkáért és folyamatos kiemelkedő tanulmányi munkáért, szakköri, szertárosi, stb. munkáért;
  • osztályfőnöki szóbeli dicséret
  • osztályfőnöki írásbeli dicséret : odaítéléséről az osztályfőnök dönt, adható több dicséret alapján, vagy egyszeri közösségi munkáért;

-     igazgatói dicséret : városi, megyei, országos tanulmányi versenyen elért  1-3. helyezésekért, valamint minden más esetben, amikor a tanuló kiemelkedő teljesítmény nyújt.

  • nevelőtestületi dicséret : dicséret: a tantestület szavazata alapján tanév végén adható.

 

Az iskolarádióban ezek a dicséretek elhangozhatnak.

  1. Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő munkát végzett tanulók a tanév végén:
  • szaktárgyi teljesítményért,
  • példamutató magatartásért,
  • kiemelkedő szorgalomért,
  • példamutató magatartásért és kiemelkedő szorgalomért dicséretben részesíthető.

 A szaktárgyi dicséretet a tanuló bizonyítványába be kell  vezetni.

  1. Az egyes tanévek végén, valamint a nyolc éven át kitűnő eredményt elért tanulók oklevelet és könyvjutalmat kapnak, melyet a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt vehetnek át.
  1. Az iskolai szintű versenyek első három helyezettjei oklevelet és könyvjutalmat kapnak, melyet az iskola közössége előtt vehetnek át.
  1. Az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók igazgatói dicséretben részesülnek.
  1. A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát az egységes helytállást tanúsító tanulói munkaközösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni.

A jutalmak formái:

  • könyvjutalom,
  • tárgyjutalom,
  • oklevél.

15.1. Fegyelmező intézkedés:

Azt a tanulót, aki

  • tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti, vagy
  • a tanulói házirend előírásait megszegi, vagy
  • igazolatlanul mulaszt, vagy
  • bármely módon árt az iskola jó hírnevének

fegyelmező büntetésben lehet részesíteni.

 

Az iskolai büntetések formái:

  • szaktanári figyelmeztetés,
  • osztályfőnöki szóbeli figyelmeztetés,
  • osztályfőnöki írásbeli figyelmeztetés,
  • osztályfőnöki intés,
  • osztályfőnöki megrovás,
  • igazgatói figyelmeztetés,
  • igazgatói intés,
  • igazgatói megrovás,
  • tantestületi figyelmeztetés,
  • tantestületi intés,
  • tantestületi megrovás,

Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben a vétség súlyától függően el lehet térni.

A felsorolt büntetések kiszabására az iskola bármely pedagógusa javaslatot tehet. A büntetés adásáról az erre jogosult nevelő, illetve a nevelőtestület, végső soron pedig az igazgató dönt.

A büntetést a szülő tudomására kell hozni, illetve az osztálynapló megjegyzés rovatába be kell jegyezni.

A tanuló súlyos kötelességszegése esetén a tanulóval szemben a magasabb jogszabályokban előírtak szerint fegyelmi eljárás indítható. A fegyelmi eljárás megindításáról az iskola igazgatója dönt.

Különlegesen minősített esetekben a tantestület fegyelmi bizottságot hozhat létre az ügy kivizsgálására. A tanuló súlyos kötelességszegése esetén a tanulóval szemben a magasabb jogszabályokban előírtak szerint fegyelmi eljárás indítható. A fegyelmi eljárás megindításáról az iskola igazgatója dönt.

Súlyos kötelességszegésnek minősülnek az alábbi esetek:

  • az agresszió, a másik tanuló megverése, bántalmazása;
  • az egészségre ártalmas szerek (dohány, szeszesital, drog) iskolába hozatala, fogyasztása;
  • magasabb jogszabályokban tiltott, veszélyes dolgok, tárgyak behozatala, vagy használata az iskola területén, az iskola által szervezett foglalkozásokon, rendezvényeken;
  • a szándékos károkozás;
  • az iskola nevelői és alkalmazottai emberi méltóságának megsértése;
  • a tanóra helyszínének, illetve az iskola területének engedély nélküli elhagyása (szökés),
  • ezen túl mindazon cselekmények, melyek a büntető törvénykönyv alapján bűncselekménynek minősülnek.

A fegyelmi bizottság határozatai között szerepelhet:

  • az okozott kár megtérítése,
  • a diák áttétele másik osztályba,
  • eltanácsolása az iskolából,
  • átirányítása másik iskolába.

A fegyelmi eljárás megkezdéséről és döntéséről a szülőket időben értesíteni kell. A büntetést írásba kell foglalni, és azt a szülők tudomására kell hozni.

A DÖK javaslattal élhet az elmarasztalás mértékéről.

A tanuló gondatlan, vagy szándékos károkozása esetén a tanuló szülője a magasabb jogszabályokban előírt módon és mértékben kártérítésre kötelezhető. A kártérítés pontos mértékét a körülmények figyelembe vételével az iskola igazgatója határozza meg.

 

15.2. Dohányzás büntetése

Az iskolában és annak környékén történő dohányzás esetén a tanuló fegyelmi büntetése:

  • első esetben osztályfőnöki figyelmeztetés
  • ismétlődés esetén igazgatói figyelmeztetés

16. A tanuló munkájának elismerése

A diákok munkájának legfontosabb mérőeszköze az osztályozási és a szöveges értékelési rendszer.

A félévi osztályzás az első félévben, míg az év végi a teljes tanévben végzett munkát tükrözi.

A félévi és az év végi érdemjegyeket a szaktanár (aki az osztályozó értekezleten a tantestület tagjaitól segítséget kérhet) határozza meg.

Indokolt esetben az évközi érdemjegyek számtani átlagától eltérő érdemjegyet is meghatározhat a szaktanár.

A szaktanár - a munkaközösséggel egyetértésben - meghatározza és az év elején ismerteti a tanulókkal a teljesítendő minimális tantárgyi követelményeket.

 

16.1.Tanulmányi jegyek

Az első évfolyamon - félévkor és év végén, továbbá a második évfolyamon félévkor - szöveges minősítéssel kell kifejezni a tanulók teljesítményét.

Ha a tanuló felzárkóztatásra szorul az iskolának a szülő bevonásával értékelni kell a tanuló teljesítményét, fel kell tárni a tanuló fejlődését, haladását akadályozó tényezőket, és javaslatot kell tenni az azok megszüntetéséhez szükséges intézkedésekre.

 

Tanulmányi jegyek

5

jeles

a tanuló a törzsanyagon túli ismereteket is elsajátította, és segítség nélkül tudja alkalmazni

4

a tanuló a törzsanyagot elsajátította, és segítség nélkül tudja alkalmazni

3

közepes

a tanuló a törzsanyagot elsajátította, és segítséggel tudja alkalmazni

2

elégséges

tanuló a törzsanyag lényegét elsajátította, és jelentős segítséggel tudja alkalmazni

1

elégtelen

a tanuló a törzsanyagot sem sajátította el, vagy segítséggel is nehezen tudja alkalmazni

 

Magatartás jegyek

5

példás

fegyelmi vétsége nem volt, tanulmányi és közösségi feladatait példamutatóan látja e

4

lényeges fegyelmi vétsége nem volt, tanulmányi és közösségi feladatait jól ellátja

3

változó

enyhébb fegyelmi büntetésben részesült, vagy tanulmányi és közösségi feladatait csak figyelmeztetés hatására látja el

2

rossz

súlyosabb fegyelmi büntetésben részesült, és/vagy tanulmányi és közösségi feladatait csak rendszeres figyelmeztetés hatására látja el

Szorgalmi jegyek

5

példás

legjobb tudása szerint tesz eleget tanulmányi kötelességeinek, és segíti társait is tanulásukban, vagy legalább három tárgyból javít eredményén (0,3 rendűséget javít)

4

legjobb tudása szerint tesz eleget tanulmányi kötelességeinek, vagy javít eredményén

3

változó

tanulmányi munkája ingadozó színvonalú (max. 1 bukás)

2

hanyag

tanulmányi munkája ingadozó színvonalú (1 vagy több bukás vagy tanulmányi eredménye messze elmarad a képességei alapján tőle elvárhatótól)

 

IV. INTÉZMÉNYI VÉDŐ, ÓVÓ ELŐÍRÁSOK

 

1.Iskolánk tanulói rendszeres orvosi-, tisztasági-, fogorvosi vizsgálaton és kötelező

védőoltásokon vesznek részt. Ezek alól csak írásos szülői kérés alapján mentesülhetnek a

diákok.

 

2. Az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi feladatát ellátó személy neve és elérhetősége az

iskolai faliújságon és az iskola honlapján található, de érdeklődni lehet felőlük az

osztályfőnöknél, illetve a vezetőségnél.

 

3. A tanulókat a tanév első napján az osztályfőnökök, ill. a napközis nevelők munka- és

balesetvédelmi, tűzvédelmi és bombariadó oktatásban részesítik, amelynek rögzítése a

naplókban történik.

4. Munka- és balesetvédelmi oktatásban részesítik a tanulókat a munkakezdés előtt:

 technika és informatika tanár,

 testnevelést és sportfoglalkozást tartó nevelő,

 fizikai és kémiai kísérleteket végző tanár,

 társadalmi és közhasznú munka végzése előtt a felügyeletet ellátó személy,

 kirándulások előtt a kirándulást szervező személy,

 táborozások, erdei iskolák, üzemlátogatások előtt az azokat szervező személy .

 

5. Tűzriadó és bombariadó esetén a kifüggesztett kivonulási rend szerint, az órát tartó

pedagógus kíséretében, fegyelmezetten kell elhagyni az iskola épületét.

A bombariadó miatt elmaradt tanítási órákat a következő alkalmas munkaszüneti napon kell

pótolni.

Az iskolában évente egyszer, előre be nem jelentett időpontban gyakorlatot végzünk az épület

szervezett kiürítésére, amelyet dokumentálunk.

 

6. Az intézményben tilos a reklámtevékenység, kivéve, ha a reklám a gyermekeknek,

tanulóknak szól, és az egészséges életmóddal, környezetvédelemmel, közéleti-, illetve

kulturális tevékenységgel függ össze. Kizárólag az iskola értékrendjének megfelelő plakátokat

lehet kihelyezni, azokat is csak igazgatói engedéllyel.

V. HITOKTATÁS, VALLÁSGYAKORLÁS

A Katekézis Általános Direktóriuma kimondja: „A katolikus iskola számára az iskolai

vallásoktatás, melyet az Ige szolgálatának más formái (katekézis, liturgikus szertartások stb.)

is kiegészítenek, a pedagógia feladatának elengedhetetlen része, és létezésének alapja” (KÁD

74). Iskolánkban központi helyen áll a valláserkölcsi nevelés, amibe szervesen integrálódik az

oktatás.

Intézményünkben órarendbe iktatottan, heti 2 órában keresztény katolikus hitoktatás folyik. A

tantárgy értékelése és minősítése a helyi Pedagógiai programban megfogalmazottak szerint

történik. A más valláshoz  tartozó tanulók szülei kérhetnek felmentést a katolikus hitoktatás alól, ha igazolják , hogy saját vallásuknak megfelelő hitoktatásban részesül.

Ennek megvalósíthatóságát a plébános és az iskola igazgatója mérlegeli.

 

Mivel az egész ember nevelésével foglalkozunk, igyekszünk a keresztény tanítást a

gyakorlatban az élet minden területén megvalósítani: a tanulásban, a játékban, a

szórakozásban, az étkezésnél, a közösségi életben, az osztálytársi és baráti kapcsolatokban.

Diákjainknak ajánlott bekapcsolódni saját plébániai, gyülekezeti közösségük életébe.

 

VI. TÉRÍTÉSI DÍJAKRA VONATKOZÓ JOGSZABÁLYOK
 

1. Térítési díj ellenében igénybe vehető ellátások:

Az iskolában a térítési díj és tandíj ellenében folyó oktatási tevékenységeket az iskola pedagógiai programja alapján, tanévenként az iskolai munkatervében kell meghatározni.

A szülő írásbeli nyilatkozatát kell beszerezni minden olyan esetben, ha a szülőre fizetési kötelezettség hárul.

 

Az oktatási törvény előírásai alapján az iskola fenntartója által megállapított szabályok szerint az oktatással összefüggő térítési díjak és tandíjak mértékéről és az esetleges kedvezményekről tanévenként az iskola igazgatója dönt.

 

A gyermek, tanuló a nevelési-oktatási intézményben igénybe vett étkezésért jogszabályban meghatározottak szerint térítési díjat fizet.

 

Az étkezési térítési díjakat havonta előre, minden hó 15. napjáig kell az étkezést igénylőknek befizetni. A befizetés pontos időpontját az élelmezésvezető határozza meg és teszi közzé.

 

Az iskola az igénybe nem vett étkezésekre előre befizetett díjat

  • túlfizetésként a következő hónapra elszámolja, amennyiben a szülő előző nap de. 1000 óráig bejelenti a hiányzást,
  • vagy amennyiben a tanuló a következő hónaptól már nem étkezik a szülő részére visszajuttatja.

 

Az ingyenesen étkezők hiányzásának esetében az eljárási rend

A Szülő az iskolai SZMSZ 15. pontja alapján köteles jelezni a hiányzás tényét. Amennyiben ezt nem teszi meg az adott nap 1000 óráig, illetve nem jelzi igényét a másnapi étkezésre, vagy az étel elvitelére, úgy a következő napi étkezést az iskola hivatalból lemondja.

3. A szociális támogatások megállapításának és felosztásának elvei
 

1.  A tanulók részére biztosított szociális támogatások odaítéléséről, amennyiben erre az iskola jogosult, az iskola igazgatója - a Gyermekjóléti Szolgálat felelős nevelő és az osztályfőnök véleményének kikérése után - dönt.


2.  A szociális támogatások odaítélésénél, amennyiben erre az iskola jogosult, előnyt élvez az a tanuló:

- ha magatartása és tanulmányi munkája ellen nincs kifogás.

    - akinek egyik vagy mindkét szülője munkanélküli,
    - akit az egyik szülő egyedül nevel,

- akinél a család egy főre jutó havi jövedelme nem éri el a mindenkori legalacsonyabb munkabér 50 %-át,

- aki állami gondozott
3.  A tankönyv vásárlásához biztosított állami támogatás szétosztásának módjáról és mértékéről évente a tantestület dönt. Amennyiben e támogatás a szociális elvek figyelembevételével kerül odaítélésre, a döntésnél az előző pontban megfogalmazott elveket kell figyelembe venni.
V .  ZÁRÓRENDELKEZÉSEK

A Házirend nyilvános, az iskolai könyvtár és a Nevelői szoba helyiségében bárki számára hozzáférhető. A Házirend minden évben felülvizsgálatra, igény szerint módosításra kerül.

 

Jóváhagyási, egyetértési, véleményezési záradék

A Házirendet a nevelőtestület 2012. augusztus……………..án elfogadta.

A Házirend életbelépésének időpontja: 2012. 09. 01.

 

                                                                                  Leskó Ferencné

                                                                                  igazgató

                                                                                          

  2012…………….-án az SZMK, valamint az iskolai diákönkormányzat képviselőivel tartott megbeszélésen a Házirend ismertetésre került. Az érintettek véleményezési jogukkal élve a dokumentumban megfogalmazottakkal egyetértettek.

                                                                                  ................................................

                                                                                  SZMK – elnök

                                                                                  ……………………………….

                                                                                  DÖK - elnök

 

Záradék:

 

A házirendet a fenntartó ................................................... szám alatt jóváhagyta.

                                                                      

                                                                                  ................................................

                                                                                                      aláírás

 

NYILATKOZAT

Az iskola házirendjét tudomásul vettem és elfogadom.

 

Apc, ……… év ………………. hó …….. napján

 

_________________________                                       _________________________

Tanuló                                                                            Szülő                                                        
1. számú melléklet

 

Csengetési rend

Óra

Becsengetés

Kicsengetés

1.

800

845

2.

900

945

3.

1005

1050

4.

1100

1145

5.

1155

1240

6.

1245

1330

 

2. számú melléklet

 

Az iskolai könyvtár kölcsönzési és nyitvatartási rendje

 

1. A könyvtárat az intézmény dolgozói és tanulói vehetik igénybe.

2. A szolgáltatások használóinak körét az iskola igazgatója bővítheti.

3. A könyvtár használata ingyenes.

4. A könyvtári állomány nagyobbik hányada kölcsönözhető, illetve részben kölcsönözhető, kisebbik része csak az olvasóteremben használható.

5. A kölcsönözhetőség körét a könyvtáros határozza meg.

6. Részben kölcsönözhetők pl. a folyóiratok, szótárak vagy az 1-1 példányban található dokumentumok.

7. Nem kölcsönözhetők pl. a könyvritkaságok, régi könyvek.

8. A dokumentumok kölcsönzési időtartama: 21 nap.

9. A részben kölcsönözhető dokumentumok esetén a kölcsönzési időt minden esetben a könyvtáros és az olvasó megállapodása határozza meg.

10. Ha a tanuló a könyvtár állományába tartozó könyvet elveszíti vagy megrongálja, köteles másik példányról gondoskodni.

11. Amennyiben a tanuló a könyvtárral szembeni tartozását többszöri felszólításra sem rendezi, a könyvtáros a tanuló osztályfőnökéhez fordulhat.

12. A tanítási év végén, illetve az iskolából való végleges távozás előtt a könyvtári tartozásokat rendezni kell.

13. A könyvtár heti 5 alkalommal, előre meghirdetett időpontokban tart nyitva, ebben az időben van lehetőség a kölcsönzésre és az olvasóterem használatára.

14. Tanítási szünetben a könyvtár zárva tart.


3. számú melléklet

 

Számítógéptermi rend

 

1. A számítógépteremben és az adatrögzítő helyiségekben a jogosultakon kívül más nem tartózkodhat. Más személyek benntartózkodását az igazgató. engedélyezheti.

 

2. Üzemidőn kívül az ajtókat zárva kell tartani és a kulcsokat le kell adni. A gépterem kulcsát csak a külön listán szereplő személyek kaphatják meg. Idegen személy csak felügyelet mellett tartózkodhat a gépteremben. A gépterem helyiség áramtalanításáért a kijelölt személy a felelős.

 

3. A gépteremben az esztétikus, higiénikus, folyamatos munkavégzés feltételeit kell megőrizni. A géptermi rend megtartásáért és a biztonságos műszaki üzemeltetésért a kijelölt személy a felelős.

 

4. A gépterembe ételt, italt bevinni és ott elfogyasztani szigorúan TILOS!

 

5. A gépteremben tüzet okozó tevékenységet folytatni szigorúan TILOS!

 

6. A gépterem takarítását csak az arra előzőleg kioktatott személyek végezhetik.

 

7. A berendezések belsejébe nyúlni TILOS! Bármilyen nem a gépkezeléssel összefüggő beavatkozást csak a gépterem kezelője és a szervizek szakemberei végezhetnek.

 

8. A számítógépeket csak rendeltetésszerűen lehet használni.

 

9. Az elektromos hálózatba más - nem a rendszerekhez, illetve azok kiszolgálásához tartozó - berendezéseket csatlakoztatni nem lehet.

 

10. A gépteremben elhelyezett jelzőberendezések ( tűz- és betörésjelző) műszaki állapotát folyamatosan figyelni kell az ott dolgozóknak és bármilyen rendellenességet azonnal jelenteni kell a működésükért felelős megbízottaknak.

 

 

11. A számítógép javításoknak, illetve bármilyen beavatkozásoknak minden esetben ki kell elégíteni a szükséges műszaki feltételeken kívül a balesetmentes használat, a szakszerűség, a vonatkozó érintésvédelmi szabályok és az esztétikai követelményeket. Nem végezhető olyan javítás, szerelés, átalakítás vagy bármely beavatkozás, amely nem elégíti ki a balesetvédelmi előírásokat.

 

12. Tilos:

  • a számítógépek hardver és szoftver beállításait módosítani, a telepített operációs rendszer és más alkalmazói program működési paramétereit, jellemzőit megváltoztatni,
  • mások adatait és munkáit elolvasni, letörölni, módosítani, és illetéktelenül adatokhoz hozzáférni, valamint bármilyen módon a jogosultságokat kijátszani, a védelmi rendszert feltörni.

 

13. Bármilyen meghibásodás vagy rendellenes működés esetén azonnal értesíteni kell a szaktanárt.

A fenti rendelkezések megsértése esetén az elkövetővel szemben felelősségre vonás kezdeményezhető.

 

 

 

 

0.08 mp