Iskolaérettség

A követekző cikket a Gyereketető c. weboldalon találtam.

Érdekes gondolatébresztő lehet minden szülőnek.

 

ITT:    www.gyerekeketo.hu

 

 

Január a nagy döntések ideje, az óvodák ekkortájt hozzák meg az ítéletet: iskolaérett-e a nagycsoportos gyermek?

Azt hiszem, joggal mondhatjuk, hogy a legtöbb gyerek életében ez az első ítéletek egyike.

Az utóbbi 10-15 évben nagyrészt a szülők kezében volt a döntés joga, tehát minden különösebb indok nélkül maga a szülő kérhette, hogy a gyermek még egy évet töltsön az óvodában. Így kialakult az a helyzet, hogy a gyerekek legnagyobb része bőven elmúlt 7 éves, mikor iskolás lett.

Joggal gondolhatnánk, hogy így csupa iskolaérett gyermek kezdte meg tanulmányait az első osztályban. A tanítónők tapasztalata viszont nem ezt igazolta, sőt! Mintha pont ellenkező eredményt hozott volna a lehetőség: egyre több gyermek szorult valamilyen területen fejlesztésre.

Mit gondoltok, miért? Van néhány gondolatom, de ezt majd később.

suli1

Először is nézzük végig, mit tesz egy szülő, amikor meghozza a döntést: iskolába íratja, vagy óvodában tarja a gyermekét?

  1. Már eleve van valamilyen gondolata erről, hiszen meghallgatta a szomszéd kislány rémtörténeteit az első osztályról, látta a játszótéren Pistikét, aki ezerig tud számolni, pedig még csak ötéves, és nem mulasztja el megnézni a faliújságon gyermeke alkotását, sőt – ami a legfontosabb momentum – a TÖBBI gyerek alkotását nagyon figyeli…
  2. Meghallgatja az óvónéni történeteit az oviban töltött hétköznapokról; ezekből a történetekből elég egyértelműen kiderül, hol is helyezkedik el a gyermeke a csoport többi gyermekéhez viszonyítva: önálló, érdeklődő, és a legfontosabb: elég “okos-e”…
  3. A legtöbb szülő jó barátja a google, tehát segítségével rengeteg honlapot felkeres, ahol csokorba szedve megtalálja az iskolaérettség feltételeit.
  4. Végül meghallgathatja a gyermekét felmérő szakember véleményét, megnézheti az iskolaérettségi vizsgálat eredményét. Ez a legtöbb óvodában egy százalékszám. Sokkal bővebb információt nemigen kapnak a szülők, legfejjebb megtudhatják, mely területeken teljesített gyengébben gyermekük.
  5. Végül igyekszik minden információt összevetni, szorozni-osztani, esélyeket latolgatni, és nem utolsósorban jósolni…mert januárban meghozni egy döntést, ami szeptemberre szól – valljuk be, nem egyszerű.

suli3

Ezzel szemben az ántiidők Csehszlovákiájában a legenda szerint a következő iskolaérettségi tesztet használták: megkérték a gyereket, hogy a bal kezével fogja meg a jobb fülcimpáját. Akinek sikerült, az mehetett iskolába, akinek nem sikerült, az maradt még egy évet az oviban. Aztán egy évig gyakorolta a mutatványt, majd megpróbálta ismét bemutatni – ekkor már vélhetően sikerrel.

A kétségkívül egyszerűnek tűnő teszt sokat elárul a gyermekről:

  • tudja-e melyik a jobb és bal oldala (lateralitás)
  • tudja-e, hol a fülcimpája (testséma, test-tudat)
  • megérti-e az utasítást? (beszédértés)
  • végre tudja-e hajtani? (keresztezett mozgások – idegrendszeri fejlettség)
  • cseles gyakorlat, mert a fülcimpát ugye két-három ujjacskával lehet szépen megfogni, pont azzal a mozdulattal, ami a helyes ceruzafogás záloga is.

Ebben a posztban legnagyobb hangsúllyal az interneten keringő listákról szeretnék még írni, mert a többi momentum óvodánként nagyon eltérő is lehet.

suli4

Nézzünk egy listát – akármelyikkel kezdjük, elég kimerítő lesz végigolvasni, ami első blikkre is azt sugallja, hogy ezt a kérdést nem egyszerű eldönteni.

Ahogy nézem, átlagosan 30-40 szempontot illik átböngészni, mindegyiket alaposan átgondolni, vajon hogyan is áll vele a gyermekünk. Akárcsak egyben is elbukik, akkor kész…idézem:

“A felsorolt alapképességek megléte szükséges ahhoz, hogy az iskolai tanulás folyamata örömteli és akadálymentes legyen a gyermekek számára. Egy-egy képesség fejletlensége még nem teszi lehetetlenné a tanulást, de kisebb- nagyobb galibát már okozhatnak. Ha több területen mutat gyengébb teljesítményt a gyermek, felmerül az iskolaéretlenség gyanúja.”

A listával, és a végén található összefoglalással több alapvető bajom is van.

  • Házi feladat: mutassatok nekem egy 6-7 éves gyereket, akinél mind a 40 kritériumot kipipálhatjuk. De most komolyan!!!

Egy példa: “Egy hat éves gyermeknek illik tudni a nevét, szülei nevét, lakhelyét, születési évét, szülei foglalkozását.”

Nem, egy hat éves gyerek éppen tanulja ezeket.

Tanulja kb 3-4 éves korától, hogy hány éves, és majd 8 évesen már azt is tudja, melyik évben született. A lakhellyel ugyanígy, 3-4 évesen kezdi el tanulni, majd 8 éves, amikor már érdemes megemlíteni neki az irányítószám fogalmát. Persze vannak gyerekek, akik valamiért előbb megtanulják, de ha csak 8 éves, mire tudja, semmiről nem maradt le.

A szülők foglalkozásáról ne is beszéljünk, ma már nem csak fodrászok, orvosok és bolti eladók élnek körülöttünk, hanem például regionális kontrolling menedzserek,  és egyéb szakemberek veszik körül gyerekeinket. Ezek nagy részének nincs pontos magyar megfelelője, maximum körülírni lehet a munkakört. Az öcsém harmadik osztályos volt, amikor leírta egy házi feladatban, hogy “anyukám a csepeli rendelőben reumás” – aha, Reuma szakorvost akart írni. Igen, ekkor tanulta meg pontosan, mi a különbség a kettő között. Ettől még iskolaérett volt 6 évesen, majd gimnáziumban tanult tovább, végül egyetemet végzett.

Még egy példa: “Tudja elfogadni, hogy előfordul, hogy valami nem sikerül elsőre. Lássa be, hogy hibázhat, és ne veszítse el türelmét, ne adja fel a próbálkozást. Tanulja meg, a hibázás a tanulás útja.”

Könyörgöm! Hatéves gyerekről beszélünk, aki első osztályba készül, és nem a Vének Tanácsába szeretne bejutni! Egy normális gyerek igenis mérges, elveszíti a türelmét – majd a szülei és a pedagógus segítségével feldolgozza a frusztrációt, visszanyeri a türelmét, és újra nekilát a feladatnak.  Majd iskolás éveinek a végére sokat fog már ebből tudni, de jócskán marad tanulnivalója is ezen a téren.

Azt hiszem, egytől egyig meg tudnám cáfolni ezt a csodás listát. Sajnos más oldalak is ezt vették át, vagy már ez is egy valahonnan átvett lista – nem tudom, mert forrást persze sehol nem említenek.

  • A másik aggályom a következő: a cikk összemossa a képesség, az alkalmasság és az érettség fogalmát.

Mit is takarnak ezek a fogalmak pontosan, és miért baj, ha összemosódnak?

Érettség: külső körülmények hatására magától bekövetkező folyamat. Ha eleget süt a nap, ha elég vizet kap a növény, akkor megérik rajta a gyümölcs. Nemigen tudjuk siettetni a folyamatot, és a fejlődés egyes állomásai meghatározott rendben mennek végbe. Azonban – ha megmaradunk a fa és gyümölcs hasonlatánál – láthatjuk, hogy nem minden alma érik meg egyszerre, hanem pár hét eltolódással potyognak le a fáról.

Az iskolaérettség egy komplex, TESTI-LELKI-GONDOLKODÁSI folyamat eredménye.

Az, hogy egy gyerek nem jól fogja a ceruzát, nehezíti ugyan az iskolai megfelelést számára, de nem zárja ki a sikeres iskolakezdést. S ha ugyanez a gyermek még a születési évét sem vágja rá, már talált is a szülő két kizáró okot az iskolakezdésre az említett lista alapján.

Amikor alkalmasságról beszélünk,

akkor  leginkább arra gondolunk, a gyerek megfelel-e egy sor külső elvárásnak, amit az iskola első osztálya támaszt számára. És itt jönnek képbe azok a kérdések, mint hogy jól fogja-e a ceruzát…de miért is lesz egy alkalmassági kérdés? Mert az iskolában a tanító néni nem mutatja majd meg, hogyan kell fogni, illetve nem lesz ideje a gyermeknek megtanulni a helyes ceruzafogást, olyan gyors ütemben haladnak a betűk vázolásával, írásával…- csak erre tudok gondolni. És lássuk be, van is benne valami.
De ez nem a gyerek hibája, ő ettől még érett az iskolára, csak éppen nem alkalmas, mert az iskola olyan követelményeket támaszt, aminek nem tud megfelelni.  Az alkalmasság mindig két félen múlik, jelen esetben az iskolán és a gyereken. Elképzelhető, hogy az egyik iskolában alkalmas a gyerek az első osztály elkezdésére, a másik iskolában alkalmatlan.

Mi a helyzet a képességekkel?

A képesség egy olyan tudás, ami valamilyen cselekvéssel van összefüggésben. Képes vagyok megtanulni olvasni, az azt jelenti, hogy már minden tudásom megvan hozzá, csak az hiányzik, hogy valaki megmondja, melyik betű milyen hangot jelöl. A képességeinket fejleszthetjük, ez egy fontos különbség az érettséggel szemben, amiről nem tehetünk. Vagy megértünk, vagy nem. Az emlékezet, a figyelem például képességek, amiket fejleszthetünk. Sőt, fejlesztünk is folyamatosan az iskolai évek alatt is. Ha gyermekünknek képességeivel van problémája, mindenképpen tanácsos szakemberhez fordulnunk.

Miért fontos ezeket a dolgokat elkülöníteni egymástól?

Mert nem mindegy, mi történik egy gyerekkel abban az egy évben, amit még az óvodában tölt. Ha még éretlen volt az iskolára, akkor semmi teendőnk nincs. Hiába is lóg a bordásfalon napi egy órát, nem lesz magasabb 110 cm-nél, vagy hiába veri ki a fogát, nem nő a helyére csontfog. Hiába adunk elé egy feladatlapot, nem fogja érdekelni.

Ezzel szemben, ha nem alkalmas az egyik iskolába – amelyikben elsőtől angolt tanulnak, úszni és korcsolyázni viszik őket, és kötelező az énekkar, még alkalmas lehet ott, ahol csak simán megtanítják írni-olvasni.

Ha gyengébb az emlékezete, megfelelő fejlesztéssel egy jó szakember irányításával januártól szeptemberig simán utoléri társait. Vétek volna óvodában hagyni, ahol nem optimális a fejlődés közege számára.

suli2

Visszatérve az interneten terjedő sok-sok listára, ezeket kellő kritikával fogadjuk!

Még két kritika fenti cikkel kapcsolatban:

  1. “Emberrajz: 10-12 éves korig összefüggést mutat az IQ fejlődésével.”   Eddig ez így van. És? Mi köze ennek az iskolaérettséghez, és milyen információval szolgál egy átlagos szülőnek? Legtöbbünk rögvest rajzoltat egy embert a gyerekével. S ha az szerinte nem elég tetszetős, akkor nekiáll és kutatásokat folytat az interneten az értelmi fogyatékosság témakörében.  Pedig az emberrajz és IQ viszonya alapvetően nem erről szól, az emberrajzot és az IQ-t ilyen felszínes mondatban összefüggésbe hozni komoly szakmai hiba.
  2. A végtelen hosszú tesztből valahogy kimaradt egy nagyon sok gyereket érintő, fontos terület: a beszéd tisztasága. Sajnos szinte minden első osztályra jut egy-egy beszédhibás gyermek. Szomorú ez, mert a beszédhibák leghatékonyabban 5-7 éves kor között javíthatók. A gyerekek nagy része kifejezetten élvezettel vesz részt a foglalkozásokon. Mégis sokaknál iskolás korra nyúlik át a terápia, amikor a tanórák után már inkább pihenésre, kikapcsolódásra lenne szükségük a gyerekeknek…

A posztot vitaindítónak, gondolatébresztőnek szántam. Azt szeretném, ha kicsit árnyaltabban, gyerekre szabottabban tudnánk gondolkozni az iskolaérettségről. Amit nem is iskolaérettségnek neveznék – bár egyelőre nincs jobb alternatív javaslatom nekem sem, ezt belátom.

 

Ezek az iskolaérettség kritériumai:

összegyűjtve a www.divany.hu -ról

 

 

A törvény szövege szerint az a gyerek, aki az adott évben augusztus 31-ig betölti a 6. életévét, tanköteles korba lép, ami azt jelenti, hogy elkezdheti az iskolát. Azonban ez nem "teljesen" kötelező, óvodavezetői engedéllyel a következő naptári év szeptemberében, vagyis a 7 éves kor betöltése után is lehet iskolába mennie, sőt, van, aki akár 8 éves korában is megkezdheti az elsőt.

A gyerek 6. életévében az óvónő döntheti el, hogy szerinte érett-e már a gyermek az iskola megkezdésére. Az olyan helyzetekben, amikor vitatható a kérdés, és az óvoda nem tud teljesen egyértelműen nyilatkozni róla, szükséges, hogy egy szakértő mondjon véleményt a gyermekről.

A 2008. szeptember 1. előtt születetettek iskolakezdési lehetőségeit mutatja be az alábbi táblázat, mintának a Nefmi egy évvel korábbi anyagát használtuk.

   Dátum Betöltött életév Feltétel
Az iskolakezdés legkorábbi időpontja 2014. 09. 01. 6   
Halasztott iskolakezdés 2015. 09. 01. 7 Óvodavezető döntése
Legkésőbbi iskolakezdés 2016. 09. 01. 8 Szakértői bizottság döntése

Ezt kérheti az iskola, kérheti az óvoda, vagy akár kérheti maga a szülő is, azonban nem kötelező minden esetben szakértőhöz fordulni. Ha szülőként valaki nem ért egyet az óvoda döntésével az iskolaérettség kérdésében, akkor kikérheti a szakértő véleményét. A szakértői vélemény alapján az iskolaigazgató dönt, hogy beiskolázza- e a gyermeket.

"Gyakorló pedagógusként (hosszú időt voltam óvónő, és még hosszabb ideig tanító) nagyon ajánlom a szülőnek, hogy hallgassa meg a gyermekét nevelő pedagógus véleményét" – mondta Kelemenné Lukács Pendzsi. "Ahogyan nem egyszerre tanulnak meg gyermekeink járni, beszélni, úgy az iskolaérettségnek is egyénenként eltérő az ideje. Óva intek mindenkit attól, hogy gyerekét idő előtt beiskolázza. Semmiről nem marad le, ha egy évvel később kerül iskolába. Sőt! Egy év alatt nagyon látványos lehet az érés szociálisan, szellemileg és még fizikailag is. Arról pedig még nem is beszéltem, hogy az iskolaéretlen gyermeknek egy életre elmegy a kedve a tanulástól, hiszen a kudarcot sem ő, sem a szülő nem tudja feldolgozni."

A szakember segítségével összeállítottunk egy listát, mit is jelenthet az iskolaérettség:

Testi fejlettség:

Hatéves korra egy átlagos gyerek kb. 120-130 cm, és 20-22 kg. Eltérések lehetnek, de ha a szükséges fizikai erő nincs meg, felmerül a kérdés, bírja-e a gyerek az iskolával járó megnövekedett terhet. Tapasztalat szerint a kisebb súlyú gyerek fáradékonyabb, teljesítménye hullámzóbb.

A második alakváltás jele a fogváltás. Ez tájékoztatást ad az idegrendszer érettségéről is. A második alakváltás a gyerek számára megterhelő, nem jó, ha ez egybeesik az iskolakezdéssel.

A cipőfűző megkötésének a tudása csak részben gyakorlás függvénye (finommotorika, téri tájékozódás, vizuális megfigyelőképesség).

Egészséges, ép érzékszervek:

Az írás, olvasás tanulásához elengedhetetlen a jól működő látás, hallás. Érzékszervi fogyatékosság esetén sokkal nehezebb a tanulás.

(A pedagógus találkozott olyan rejtett fogyatékossággal is, ami már akkor derült ki, amikor keresték a tanulási nehézség okát. (pl. látótérkiesés, keresztezett szem és füldominancia, lassú beszédhallás stb.)

Eszközkezelés, ceruzafogás:

A helyes ceruzafogás megsegíti a vonalvezetést. Helytelen ceruzafogással sokkal nagyobb erőfeszítést jelent az írás. Nehézségei igazán akkor jelentkeznek, amikor az írás mennyisége megnövekszik.

Mozgás:

Nagyon fontos az elemi mozgások összerendezettsége. Ezek a mellúszás, kúszás, mászás, lábujjhegyen járás, sarkon járás, külső talpélen járás, guggoló járás, szökdelések, fejemelések háton, hason. Ezek pontatlan, hibás végrehajtása az idegrendszer éretlenségét jelenti. A tanulási nehézséget akár 70 százalékban okozhatják.

Szintén idegrendszeri rendellenességre utal az egyensúlyérzék bizonytalansága, ez  figyelemkoncentrációs és magatartási zavart okozhat.

Fontos a finommozgások fejlettsége is.

A vállöveknek, csuklónak, ujjaknak mozgékonynak, függetlennek kell lenniük. Ez előfeltétele az írástanulásnak. Jó tudni, hogy a beszédmozgás is finommozgás.

Átlag szülő nem gondol arra, milyen fontos szerepe van a keresztcsatornák jó működésének. Ennek az a szerepe, hogy a gyermek egymástól függetlenül tudja mozgatni a végtagjait. Ha nem történt meg a függetlenedés, a gyermek nem csak a kezével ír, hanem sokszor a lába, nyelve, egész teste követi az írásmozgást. Az akaratlan mozgások pedig nagyon fárasztják a gyermeket, egyszerűen elfárad az írástól.

Testséma:

Nagyon fontos, hogy ismerje saját testét, méghozzá biztonsággal. Bizonytalan testséma a világban való tájékozódást is bizonytalanná teszi.

Dominanciák:

Fontos, hogy az iskolába kerülő gyermek kialakult dominanciával rendelkezzen. A nem megfelelő kézzel történő írástanulás súlyosabb esetben beszédzavarhoz is vezethet. A dominanciák akkor hibátlanok, ha azonos oldalra esnek. Az ellentétes oldali lábhasználat pl. gyakran jár együtt a számolási készség gyengeségével.

Az ellenoldali szem használata átállíthatja a kezet. Az ilyen gyerekek gyakrabban olvasnak visszafelé, felcserélnek betűket, akár szótagokat. Lassúbb a szövegértés, és a szövegre való emlékezés. A füldominancia akkor jó, ha domináns kéz oldalára esik. Az ellenoldali fül használata eredményezhet pontatlan és lassúbb beszédhallást, ritmus gyengeséget.

Szem, szem-kéz koordináltság:

Ha a két szem koordinálatlanul mozog, vagy nehezen fixál, az olvasás, és az írás megtanulását nehezíti. A szem-kéz koordinálásra van szükség akkor, amikor a vonalrendszerben kell elhelyezni a betűket.

A szakember szerint éretlenségénél fogva a hatéves gyermek még alkalmatlan arra, hogy a szűk vonalrendszerben, a vékony ceruzával szépen tudjon írni. "Az úgynevezett kézközépcsont csak kb. 10-12 éves korra éri el a teljes érettségi fokát. Vagyis amikor a jól szervezettnek mondott oktatási rendszerünk megköveteli, hogy a gyermek 6 éves korában megtanuljon írni, arra kényszerít, hogy erőszakot vegyünk a természet rendjén" – mondta Kelemenné Lukács Pendzsi.

Térérzékelés:

A beiskolázás előfeltétele a jó térérzékelés. Bizonytalan térérzékelés a gyermek nyugtalanságát okozhatja. Egész személyisége bizonytalanná válhat. Indokolatlan félelmei lehetnek, ami akár agresszióban nyilvánulhat meg.

A térirányok felismerése térben és síkban elengedhetetlen feltétele az írás, olvasás megtanulásának.

Reprodukáló képesség térben és síkban előfeltétele annak, hogy a gyermek le tudja utánozni, másolni a látott mozdulatot, térbeli konstrukciót, vagy a síkban alkotott mintát. Ennek hiányában képtelen lesz önállóan dolgozni. Képtelen lesz átfordítani a tanítói utasítást, mintát. Mint tudjuk ugyanis, a tanulás egyik legfontosabb útja az utánzás, másolás.

Soralkotás, sorritmus folytatása: az írástérben és időben meghatározott rend, szabály szerint alkotott sor. Az olvasás egy betűsor dekódolása. Vagyis a soralkotás képessége nélkül lehetetlen megtanulni írni, olvasni.

Az iránykövetés képessége azt jelenti, hogy a gyermek keze képes legyen a gyors, hirtelen irányváltoztatásra. Vizsgálat tárgyát képezi az is, hogy a gyermek számára melyik a természetes irány. Az, hogy balról jobbra haladva írunk, olvasunk, megállapodás kérdése, nincs köze a természetességhez. Nem biztos, hogy a gyermek számára magától értetődő ez az irány. Ezt meg kell tanulnia.

Alak-háttér:

A fontos információk kiválasztásához szükséges a biztos alak-háttér megkülönböztetés. Azért kell, hogy a gyermek el tudjon vonatkoztatni a zavaró körülményektől, meg tudja különböztetni az alakot a háttértől. Ennek hiánya okozza a figyelem elterelődését, elvonja a figyelmet az olvasott szövegről, tekintete ugrál a sorok között.

Gestalt látás:

Az olvasástanuláshoz szükséges ez a képesség. Ettől függ, hogy a gyermek tudja-e a részeket egészként értékelni, a betűsort szóként felfogni. Fejletlensége okozza az összeolvasás nehézségét.

Alak, forma, szín és nagyságállandóság:

A betűfelismeréshez, olvasáshoz szükséges képesség. Fejletlensége okozza, hogy a gyermek nem tudja megkülönböztetni, megfeleltetni a kis és nagybetűket. Nem tud nyomtatottról írottra átfordítani.

Mint tudjuk, minden hangnak négy betűalakját kell megjegyeznie, és ezek a betűalakok előfordul, hogy nem is hasonlítanak egymásra. Ezen képesség hiányában ez lehetetlen lenne.

Azonosság felismerése a betűfelismeréshez szükséges. Ez teszi lehetővé, hogy különböző szövegkörnyezetben is felismerje a betűket.

Különbözőség felismerése szintén a betűfelismeréshez szükséges. Fejlett megkülönböztető képesség nélkül nagyon nehéz az olvasás, írás megtanulása. Hiánya betűtévesztést, helyesírási nehézséget okoz.

Auditív megkülönböztetés:

Ez jelenti az egyes hangok elkülönítésének képességét, az időtartam meghallását, a zöngés-zöngétlen hangok megkülönböztetését. Hiánya nehezíti az írás-olvasás megtanulását. Komoly helyesírási nehézséget okoz.

Analizálás-szintetizálás:

Előfeltétele az olvasás, írás megtanulásának. Azt jelenti képes- e a gyermek hangokra bontani a szavakat, és a hangokból képes-e szavakat összerakni. Hiánya gyenge olvasást, írást, helyesírási nehézséget eredményez.

Átfordítási képesség:

Ez az a képesség, amikor az egyik érzékelési síkon szerzett ismeretet egy másik érzékelési síkon reprodukáljuk. Amikor a látott, hallott, tapintott, vagy emlékképek formájában tárolt ismereteket képi formában jelenítjük meg, vagy egy jelsorral; az írással. Átfordítás az is, ha elmondjuk, amit látunk, hallunk, tapintunk. Hiánya nagy nehézséget okoz a tollbamondásnál, vezethet írásképtelenséghez, rajzolási képtelenséghez, szóbeli felelet nehézségéhez.

Általános tájékozottság:

Egy hat éves gyermeknek illik tudni a nevét, szülei nevét, lakhelyét, születési évét, szülei foglalkozását. Széleskörű ismeretekkel kell rendelkeznie az őt körülvevő világról. Életkorának megfelelően el kell tudni helyezni magát időben, társadalmi környezetben. Ismernie kell az évszakokat, napszakokat, napokat, és azok változásait.

Beszédkészség:

Iskolakezdésre tökéletesen kell ismernie az anyanyelvét. Árnyaltan, összefüggően és grammatikailag helyesen kell megfogalmaznia érzelmeit, gondolatát. Egy adott képről, összefüggő mondatokban kell beszélnie.

Gondolkodás:

A megfelelő szintű fogalmi gondolkodás előfeltétele az iskolai életnek. Ekkora már spontán el kell végeznie az elemi gondolkodási műveleteket. Ha gondolkodásmenete nem logikus, vagy nem tudja elvégezni az elemi gondolkodási műveleteket, mint pl. összefüggések felismerése, következtetések levonása, elemi logikai műveletek, ítéletalkotás, felmerül az értelmi fogyatékosság gyanúja.

Problémamegoldó gondolkodás: Fejletlensége megnehezíti az írás, olvasás tanulását, a beilleszkedést. Képtelen lesz az önálló munkára.

Az emlékezet:

A tanulásban elengedhetetlen az emlékezet megfelelő szintű fejlettsége. Szükséges a bevéséséhez, feladattartáshoz. Ehhez a következőkre van szükség:

Vizuális emlékezet:

- mechanikus

- késleltetett

Auditív emlékezet:

- mechanikus, szó, szám

- késeltetett

- hosszú távú

- ritmus emlékezet

Bármelyik emlékezetfajta nem megfelelő működése nehezíti a tanulási folyamatot. Hiányosságai lehetetlenné teszik az ismeretek rendszerré szerveződését, ennek hiánya meggátolja az alkotó felhasználást.

Figyelem:

A jól rögzíthető és tartós figyelem a feltétele a tanulásnak. A nehezen rögzíthető, könnyen elterelhető, megtapadó figyelem nehezíti, esetleg lehetetlenné teszi az ismeretszerzést. Másodlagos tünetként jelentkezhet a súlyos magatartási és beilleszkedési probléma.

Emberrajz:

10-12 éves korig összefüggést mutat az IQ fejlődésével.

Feladattudat, feladattartás:

Iskolai munka elengedhetetlen része. Az iskolaérett gyermek megérti, hogy vannak kötelességei, aminek akkor is eleget kell, hogy tegyen, ha nincs hozzá kedve, fáradt, vagy inkább játszana. Ha ez nem alakul ki, nehéz lesz az iskola, nyűg a tanulás.

Jó kudarctűrő képesség:

Nélkülözhetetlen a tanuláshoz. Tudja elfogadni, hogy előfordul, hogy valami nem sikerül elsőre. Lássa be, hogy hibázhat, és ne veszítse el türelmét, ne adja fel a próbálkozást. Tanulja meg, a hibázás a tanulás útja.

Felnőttekhez való viszony:

Fontos, hogy bizalommal forduljon a felnőttekhez, ha segítségre van szüksége. A szembeszegülő gyerek megnehezíti helyzetét az iskolában.

A felsorolt alapképességek megléte szükséges ahhoz, hogy az iskolai tanulás folyamata örömteli és akadálymentes legyen a gyermekek számára. Egy-egy képesség fejletlensége még nem teszi lehetetlenné a tanulást, de kisebb- nagyobb galibát már okozhatnak. Ha több területen mutat gyengébb teljesítményt a gyermek, felmerül az iskolaéretlenség gyanúja.

 

">Óra" vspace="5" />

kukucs

 

köszöntés

 


 

 

 

 

Kereső
Szavazás
Nincs szavazás feltöltve
Friss hozzászólások
0.137 mp