Pedagógiai Program 2013.

 Az intézmény pedagógiai programjának  1. része

-    a  Nevelési program  - 

teljes terjedelmében letölthető   itt:

 

 

BEVEZETŐ

 

" Ha a jövő évről akarsz gondoskodni – vess magot,

Ha egy évtizeddel számolsz – ültess fát,

Ha terved egy életre szól – embert nevelj ! "

 

                                                                   /  kínai közmondás / 

 

Az országgyűlés 2012-ben  fogadta el a 2011. évi CXC. törvényt a köznevelésről mely a  1993. évi LXXIX. Törvényt váltja.

 

A pedagógiai program jogszabályi háttere

2011. évi CXC tv. a nemzeti köznevelésről

110/2012. (VI. 4.) Korm. a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról

51/2012-es EMMI r. a kerettantervekről

20/2012-es EMMI r. a nevelési-oktatási intézmények működéséről

229/2012-es Korm, r. a nemzeti köznevelési törvény végrehajtásáról

32/2012. évi EMMI r. a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról

A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról

7. § (1) Az iskola pedagógiai programja meghatározza

a) az iskola nevelési programját, ennek keretén belül

aa) az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelveit, értékeit, céljait, feladatait, eszközeit, eljárásait,

ab) a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatokat,

ac)  a teljeskörű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatokat,

ad) a közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatokat,

ae) a pedagógusok helyi intézményi feladatait, az osztályfőnöki munka tartalmát, az osztályfőnök feladatait,

af) a kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendjét,

ag) a tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendjét,

ah) a szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formáit,

ai) a tanulmányok alatti vizsgák és az alkalmassági vizsga szabályait, valamint középfokú iskola esetében a szóbeli felvételi vizsga követelményeit,

aj) a felvétel és az átvétel – Nkt. keretei közötti – helyi szabályait, valamint szakképző iskola tekintetében a szakképzésről szóló törvény felvételre, átvételre vonatkozó rendelkezéseit,

ak)  az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai tervet,

b) az iskola helyi tantervét, ennek keretén belül

ba) a választott kerettanterv megnevezését, ideértve bármely, az oktatásért felelős miniszter által kiadott vagy jóváhagyott kerettantervek közül választott kerettanterv megnevezését,

bb) a választott kerettanterv által meghatározott óraszám feletti kötelező tanórai foglalkozások, továbbá a kerettantervben meghatározottakon felül a nem kötelező tanórai foglalkozások megtanítandó és elsajátítandó tananyagát, az ehhez szükséges kötelező, kötelezően választandó vagy szabadon választható tanórai foglalkozások megnevezését, óraszámát,

bc) az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elveit, figyelembe véve a tankönyv térítésmentes igénybevétele biztosításának kötelezettségét,

bd) a Nemzeti alaptantervben (a továbbiakban: Nat) meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának részletes szabályait,

be) az alapfokú művészeti iskola és a kollégium kivételével a mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módját, ha azt nem az Nkt. 27. § (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezik meg,

bf) a választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá ezek esetében a pedagógusválasztás szabályait,

bi) a tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történő ellenőrzési és értékelési módját, diagnosztikus, szummatív, fejlesztő formáit, valamint a magatartás és szorgalom minősítésének elveit,

bj) a csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elveit,

bl) az alapfokú művészeti iskola kivételével a tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszereket,

bm) az alapfokú művészeti iskola kivételével az egészségnevelési és környezeti nevelési elveket,

bn) a gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedéseket,

bo) a tanuló jutalmazásával összefüggő, a tanuló magatartásának, szorgalmának értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elveket,

bp) a nevelőtestület által szükségesnek tartott további elveket,

 (2) Az iskola valamennyi évfolyamát átfogó helyi tantervet használ.

(3) Az iskola pedagógiai programja – a szakképzés kivételével – meghatározza az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályait, szükség esetén különbözeti vizsgával, egyéni segítségnyújtással, türelmi idő biztosításával vagy évfolyamismétléssel.

(4) A nevelőtestület és az intézményvezető döntése alapján a pedagógiai program tartalmazza az iskolában alkalmazott sajátos pedagógiai módszereket, beleértve a projektoktatást is. A projektoktatás során a témaegységek feldolgozása, a feladat megoldása a tanulók érdeklődésére, a tanulók és a pedagógusok közös tevékenységére, együttműködésére épül a probléma megoldása és az összefüggések feltárása útján.

(5) Az iskola pedagógiai programjában meg kell határozni

a) az iskolai írásbeli, szóbeli, gyakorlati beszámoltatások, az ismeretek számonkérésének rendjét,

b) az otthoni, napközis, tanulószobai felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elveit és korlátait.

 

A módosított pedagógiai programot és helyi tantervet a 2013/2014. tanévtől kell bevezetni az első és ötödik évfolyamon felmenő rendszerben.

A helyi tantervvel kapcsolatban fontos, hogy A helyi tanterveknek  a Nemzeti alaptantervre kell épülniük.

  • Az iskola a valaki más által készített, de az oktatási miniszter által akkreditált kerettantervet vesz át, és azt építi be a pedagógiai programjába. Az egyes tantárgyaknál jelölésre kerül , hogy a helyi tanterv mi alapján készült.

 

A pedagógiai program a közoktatási intézmény nevelő és oktató munkájának legfontosabb irányító dokumentuma , melyet a központi jogszabályok, valamint a fenntartó előírásai alapján, a helyi igények és lehetőségek figyelembevételével az intézmény nevelőtestületének kell elkészítenie.

A pedagógiai programot (és annak módosítását is) a nevelőtestület fogadja el, az intézményvezető hagyja jóvá  a fenntartó egyetértésével.

ISKOLÁNKRÓL

Mottó:

„Ki kapudon belép, ne várjon csodára.

A tudás hatalom!”, de nem kevés az ára,

Küzdeni kell érte, s akkor nyújtja feléd.

Az igaz tudásnak, a műveltségnek teljét.

Mit falaid közt kaphat itt a gyermek,

Majd ha felnőtté lesz, akkor érti csak meg.

Hirdesd bátran, mint nekünk a csodát,

Hogy mindig, mint ma,

Élet zengje az ódon, régi iskolát.”

/ László Ildikó /

 

Iskolánk, az Apáczai Csere János Katolikus  Általános Iskola (3032 APC, Fő út 48.OM201717) a település egyetlen iskolája.

E helyen 1750-től folyik az apci gyerekek nevelése, oktatása.

A régi épületben 1927 óta folyik a tanítás. Intézményünk őse hosszú ideig a római katolikus egyház népiskolájaként működött, majd később állami iskola lett.

Az iskola története arra kötelez bennünket, hogy nevelő- és oktató munkánkban kiemelt figyelmet fordítsunk a lakóhely és a nemzet történetének, hagyományaink megismertetésére, a különféle világnézetű emberek cselekvő együttélésének gyakoroltatására.

 

2012. szeptember 1-től katolikus szellemiségű  intézményként működik, mely általános iskolai feladatokat lát el.

 

Iskolánk fenntartója :                       Egri Főegyházmegye

                                                     3300 Eger, Széchenyi u. 1. 

 

A fenntartónk által kiadott Alapító okirat szerint alapfeladatunk a községben élő tanköteles korú gyermekek általános műveltségének megalapozása. E feladat megvalósításának érdekében intézményünkben 8 évfolyamos általános iskola működik.

A községben élő családok szociális, anyagi és kulturális helyzete egymástól nagymértékben eltér, ezért nevelő- és oktató munkánk ehhez igazodik:

Tanórán és tanórán kívül megpróbáljuk segíteni a nehéz körülmények között élő, hátránnyal induló tanulók felzárkóztatását, ugyanakkor kiemelt fontosságú feladatnak tekintjük a tehetséges, jó képességű gyermekek fejlesztését is.

A társadalom, a pedagógusok és a szülők célja azonos: gyermekeinkből művelt, jól képzett, az életben boldogulni tudó embereket szeretnénk nevelni


Küldetésnyilatkozat

 

A katolikus intézmény küldetése a társadalomban:

Az Egyház Krisztustól kapott feladata az emberek Isten felé vezetése, üdvösségre segítése. Bár az Egyház 2000 éves, ezt a feladatot minden embernél újra kell kezdenie.

A katolikus közoktatás tudatosan arra kötelezi el magát, hogy az egész ember kifejlesztésén munkálkodjék, hiszen Krisztusban, a tökéletes emberben minden emberi érték teljesen kibontakozik, és egymásba fonódik. Ez adja a katolikus iskolák legsajátosabb katolikus jellegét, és ebben gyökerezik az a kötelessége, hogy tisztelje az emberi értékeket, érvényre juttatva azt az autonómiát, amely megilleti őket, s közben betöltve saját küldetését, amely minden ember szolgálatára kötelezi.[1]

Korunk nélkülözi a stabil értékrendet. Az egyházi intézmény a krisztusi tanítás fényében felismerve az ember alapvető küldetését, az egészséges személyiség és a hit alapjait egyszerre kívánja megvetni. A családokkal való kapcsolattartás folyamán a remélhetőleg egyre több embert segíthet az igaz értékek megtalálására. Éppen ezért a katolikus intézmény nyitott mindazon családok számára, akik elfogadják az iskola katolikus szellemiségét. Más felekezetből érkező családoknál tiszteletben tartja saját vallási szokásaikat.

 

A katolikus intézmény küldetése a pedagógus felé

Az Egyházban a katolikus közoktatás szerepe egyre nagyobb. „A nevelés eszközei közül a krisztushívőknek különösen nagyra kell értékelniük az iskolákat (óvodákat, kollégiumokat), amelyek kiemelkedő segítséget nyújtanak a szülőknek nevelési feladatuk teljesítésében.”[2]

A katolikus iskolában az oktatásnak és a nevelésnek meg kell felelnie a katolikus tanítás elveinek; az oktatóknak pedig ki kell tűnniük helyes tanításukkal és becsületes életükkel.[3]

Mint minden nevelési és oktatási intézmény, a katolikus iskola is pedagógus függő. Céljait csak akkor érheti el, ha a pedagógusokat, sőt a technikai dolgozókat is áthatja a katolikus küldetéstudat.

Hangsúlyozni kell, hogy intézményeink nem csupán keresztény intézmények, hanem azon belül katolikus lelkiséggel és szellemiséggel rendelkeznek. Van, kell, hogy legyen katolikus pedagógia is!

 

A katolikus intézmény küldetése a gyermek felé

A Teremtő szellemi, lelki, testi értékeket helyezett el a gyermekben, amelyeket a neveléssel kell felszínre hozniuk azoknak, akik a gyermekért felelősek. A gyermeket sem a szülő, sem a pedagógus nem formálhatja saját képére és hasonlatosságára, hanem a mennyei Atya vele kapcsolatos szándékát kell kifürkésznie, és megvalósulásában segíteni.

A gyermekek erkölcsi nevelésének középpontjában a katolikus keresztény értékrend áll.  Munkánk során arra törekszünk, hogy a gyerekek személyiségfejlesztését szolgáló, emberi esélyegyenlőségen alapuló képzési rendszert dolgozzunk ki, és folyamatosan fejlesszük azt. Ebben egyaránt helyet kapjon a tehetséggondozás (szakkörök, művészetoktatás) és a felzárkóztatás.

 

Hitélet

 

A tanévnyitót és tanévzárót, szentmisével ünnepeli az intézmény. Karácsony és húsvét előtt lelkinapot tart az iskola, az iskola éves tanítási rendjébe lehetőség van még egy lelki nap szervezésére, amely az iskola külön ünnepe.

Tanítást közös imádsággal kezdjük és fejezzük be, amelyet az a tanár vezeti vagy vezetteti , aki az első illetve az utolsó órát tartja.

A hittan óra vagy az osztályfőnöki óra helyén, illetve a helyi plébánossal egyeztetett időpontban osztálymisét tartunk.

Iskolánk felkínálja a keresztségi előkészítését azoknak a tanulóknak, akik még nincsenek megkeresztelve. Továbbá lehetőséget biztosít az elsőáldozás és bérmálkozásra történő felkészülésre az órarendbe illesztett hittanórák keretében.

Heti két tanórában hitoktatást, ezen kívül osztálymisét és lelki gyakorlatokat biztosítunk diákjainknak. A református, az evangélikus és más vallású  tanulók hittanóráinak megszervezésére az intézmény lehetőséget biztosít a helyileg illetékes lelkipásztoroknak illetve megbízottjaiknak.

 

 



[1] Katolikus Iskolák Magyarországon, 7,8,14. oldal

[2] Egyházi Törvénykönyv (CIC. 796.1. kánon)

[3] Egyházi Törvénykönyv (CIC 803.2. kánon)

 

A)     N E V E L É S I   P R O G R A M

 

I. PEDAGÓGIAI ALAPELVEINK

 

"Mindenki tehetséges valamiben."

- iskolánk nevelőtestületének pedagógiai hitvallása -

 

 

Katolikus iskoláink nevelésének alapja és középpontja maga Krisztus.

Az Egyház azért hozza létre iskoláit, intézményeit, mert egészen különleges eszközt lát bennük a teljes ember kiformálására (CIC 794-795. kánon).

„Az egyháznak is feladata a nevelés, sajátos okból: először is azért, mert el kell ismernie, hogy nevelésre képes közösség. Legfőképpen pedig azért, mert kötelessége hirdetni az üdvösség útját minden embernek. A hívők számára át kell adni Krisztus életét és állandó szorgoskodással segíteni kell őket, hogy ennek az életnek teljességére eljussanak.”[1]

            A keresztény nevelésnek abban kell segítenie a fiatalokat, hogy megérjenek a szabadság felelős megélésére, érzékük legyen a transzcendencia és az igazi értékek iránt. Megismerjék önmagukat és az őket körülvevő világot. Felülemelkedjenek a középszerűségen, ne fáradjanak bele a folytonos önképzésbe és önnevelésbe, egyre jobban elkötelezzék magukat az Egyházon belül Isten, valamint az emberek szolgálatára.

A katolikus iskola sajátos jellegének biztosítása legnagyobb részben az ott tanítók tevékenykedésén és tanúságtételén múlik.

Egy gyermekszereteten alapuló, gyermekközpontú pedagógia, mely a gyermek testi-lelki szükségleteit tartja elsődlegesnek.

Pedagógiai tevékenységünk a fent idézett elvárásnak megfelelően tehát:

  • az alapvető emberi és szabadságjogok, a gyermekeket megillető jogok érvényesítése;
  • keresztény értékrend;
  • egymás iránti felelősség, bizalom, szeretet és tapintat;
  • intellektuális igényesség, kulturált stílus minden tevékenységében;
  • a keresztény erkölcsi normák betartása, betartatása;
  • az egészséges fejlődés érdekében: az egyéni és közösségi érdekek egyensúlyban tartása;
  • az egyéni és életkori sajátosságok figyelembe vétele;
  • a nemzeti, etnikai kisebbségi azonosságtudat tiszteletben tartása, fejlesztése;
  • építés a tanulók öntevékenységére, önszerveződő képességére;
  • a szülőkkel, a kapcsolódó iskolákkal és egyházi közösségekkel való konstruktív együttműködés;
  • a tanulók testi-lelki fejlődése, személyiségük formálása;
  • a tanuláshoz való egyenlő hozzáférés, esélyegyenlőség biztosítása;
  • szocializációs készség kialakítása, erősítése;
  • az egyetemes értékek megőrzése, továbbítása;
  • tehetség és képesség kibontakoztatása;
  • továbbtanulás segítése;
  • a szülőkkel, a kapcsolódó iskolákkal és egyházi közösségekkel való konstruktív együttműködés.

 

Az alábbiakban felsoroljuk azokat az alapelveket, amelyek különösen nagy hangsúlyt kapnak katolikus intézményünk egész pedagógiai működésében.

 

  • A diák személyisége a pedagógus személyiségének megnyilvánulásai által fejlődik. Ezért különleges felelősség hárul mind szakmailag, mind morálisan a pedagógusokra. „a katolikus iskola sajátos jellegének biztosítása legnagyobb részben az ott tanítók tevékenykedésén és tanúságtételén múlik.”[2]
  • A nevelésben (különösen a kezdeti periódusokban) fokozott szerepe van a szokásautomatizmusoknak. Ezért a szokások kialakítására kitüntetett figyelmet kell szentelni, az erre fordított energia sokszorosan megtérül.
  • Lehetőleg a dicséretet helyezzük előtérbe. Arra kell törekednünk, hogy az valóban mindig indokolt legyen.
  • Nagy a jelentősége a tudásnak, az ismereteknek; értékkonfliktus esetén azonban az emberi morált magasabb rendű követelménynek kell tartani az ismeretnél, a személyiség harmóniáját, „belső békéjét” az érvényesülésnél.
  • Döntő a követelmények belátáson alapuló belső igénnyé váló betartása és a pontosság, a fegyelem, az önfegyelem gyakorlása. Ez a pedagógiai folyamatban részt vevő diákokra és pedagógusokra egyaránt vonatkozik.
  • Az igényes követelmény meghatározása és végrehajtása következetességet tételez fel.

 

 

Az apci Apáczai Csere János Katolikus Általános Iskolában tanító pedagógusok mindennapi nevelő- és oktató munkájukban az alább felsorolt pedagógiai alapelveket szeretnék érvényre juttatni:

 

  1. Iskolánkban olyan légkört kívánunk teremteni, ahol tanulóink otthon érezhetik magukat.

 

Ennek keretében:

  • a tanuló személyiségét tiszteletben tartjuk,
  • a gyerekeket bevonjuk saját iskolai életük megszervezésébe,
  • a tanulók egyéni képességeit az oktatás során figyelembe vesszük,
  • diákjaink előre megismerhetik a velük szemben támasztott követelményeket, így tudhatják, mit várunk el tőlük,
  • minden gyermek számíthat a pedagógusok jóindulatú segítségére tanulmányi munkájában és életének egyéb problémáiban,
  • az iskola életében szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítására törekszünk:

 

  • tanuló és tanuló,
  • tanuló és nevelő,
  • szülő és nevelő,
  • nevelő és nevelő között.

 

  1. Iskolánkban a tanulók teljes személyiségének fejlesztése, valamint a tanulók korszerű ismereteinek, képességeinek, készségeinek kialakítása és bővítése a legfontosabb pedagógiai feladat. Nevelőink szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges nemzedéket kívánnak nevelni a ránk bízott gyermekekből.

 

Ennek érdekében:

  • a tervszerű nevelő és oktató munka a tanulók alapkészségeit fejleszti, és számukra korszerű, a mindennapi életben hasznosítható, továbbépíthető alapműveltséget nyújt,
  • iskolánk olyan – az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a természetre, a tudományokra, a technikára vonatkozó – ismereteket közöl, melyek megalapozzák a tanulók műveltségét, világszemléletét, világképük formálódását és eligazodásukat szűkebb és tágabb környezetükben,
  • az iskola oktató tevékenységének célját a gyermeki személyiség széleskörű fejlesztésében látjuk,
  • fontosnak tartjuk, hogy diákjaink elsajátítsák, az egyéni tanulás módszereit,
  • szeretnék elérni, hogy tanulóink körében a szorgalomnak, a tudásnak és a munkának becsülete legyen,
  • törekszünk a humánumra, az egyén és a közösségek iránti tiszteletre,
  • segítünk diákjainknak észrevenni és értékelni a jót - megelőzni, felismerni a rosszat,
  • törekszünk az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott normáinak és helyes formáinak kialakítására,
  • szeretnénk tanulóinkat megismertetni nemzeti kultúránk és történelmünk eseményeivel, kiemelkedő személyiségeivel és hagyományaival, hogy mindezek megbecsülése révén tápláljuk a szülőföld és a haza iránti szeretetre.
  • Diákjainkat bevonjuk a helyi hagyományok ápolásába, megőrzésébe.

 

  1. Iskolánk – elsősorban a szülőkkel ápolt kapcsolatok révén – folyamatosan részt kíván venni lakóhelyünk életében. Ennek érdekében:
  • rendszeres kapcsolatot tartunk a tanulók szüleivel, a családokkal,
  • igyekszünk lehetőséget teremteni arra, hogy iskolánk életéről, tevékenységéről, eredményeiről minél többet megismerhessenek a szülők, valamint községünk érdeklődő polgárai,
  • ápoljuk és bővítjük eddigi kapcsolatainkat a kistérségben található iskolákkal és közművelődési intézményekkel,
  • nevelőink fontos feladatnak tartják, hogy iskolánk – eddigi hagyományaihoz híven – továbbra is képviseltesse magát a különféle községi és területi rendezvényeken, illetve a tanulók számára szervezett területi, kistérségi szintű megmozdulások szervezésében és lebonyolításában maga is részt vegyen.

 

  1. Eszményeinkben olyan tanuló képe él, aki a közös családi és iskolai nevelés eredményeképpen egyesíti magában az alábbi tulajdonságokat:

 

  • képes tudását tovább fejleszteni és önállóan ismereteket szerezni,
  • ismeri és alkalmazza a közösségben éléshez szükséges magatartásformákat,
  • a társadalmilag elfogadott normák szerint viselkedik az emberi és a természeti környezetben,
  • ismeri és alkalmazza az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott formáit és módszereit,

 




[1] II. Vatikáni Zsinat „Gravissimum Educationis Momentum”(G.E.3.)

[2]        A katolikus iskola (A Katolikus Nevelés Kongregációja, Róma 1977.) 78. oldal

 

 

II. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ ÉS OKTATÓ MUNKA FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI

 

Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka céljait az általános emberi és a nemzeti értékek tanulókkal történő megismertetése, elfogadtatása és átadása határozza meg.

 

Iskolánk pedagógiai munkájának célja:

  • A tanulók személyiségének keresztény szellemű formálása
  • A diákokat segítse abban a folyamatban, hogy a keresztény értékekre építve művelt emberré, gazdag (szépre, jóra fogékony) személyiséggé, Istent és embertársait szerető, felelős polgárrá, tisztességes és emberséges, alkotásra és boldogságra képes emberré váljanak.
  • Az iskolahasználók elégedettségére való törekvés, ezen belül: a hitéletbeli fejlődés, a tudás, a fegyelem, a továbbtanulásra való felkészítés.
  • A diákok morális és esztétikai szemléletének alakítása, az értékes tudás, az értékes alkotások iránti igényének megalapozása.
  • A tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában ismereteket közvetítsen, alapvető képességeket és alapkészségeket fejlesszen.
  • Megalapozott, érvényes és személyes értékrendet alakítson ki, illetve azt segítse elő.
  • A kudarc- és sikertűrés készségeit fejlessze.
  • Az önálló, felelős állásfoglalás, cselekvés alapjait és (életkornak, fejlettségi foknak, saját személyiségjegyeknek megfelelő) készségeit kimunkálja.
  • Magas színvonalú és sokrétű ismeretközléssel, hatékony szakmai munkával fejlessze a tanulók önálló problémamegoldó, gondolkodó képességét, készségét illetve kreativitást.
  • A liturgiába való aktív bekapcsolódásra ösztönözze tanítványainkat.
  • Nagy művészek, tudósok hithez, egyházhoz való viszonya, a gondolkodásra, a szellem fejlődésére gyakorolt hatása álljon példaként diákjaink előtt.
  • A kulturált szórakozás igényének kialakítása.
  • Olyan élettér biztosítása, melyben a gyerekek nyitottak maradnak, feszültségtől mentes, derűs légkörben gazdagodik személyiségük.
  • Minden tanulónk jusson el egy bizonyos alapszintig ismeretanyagban, készségben, képességben.
  • Olyan felnőttekké neveljük őket, akik képesek lesznek az élet adta változásokhoz alkalmazkodni, a mai társadalom kihívásának megfelelni és eligazodni korunk problémái között.
  • Magyarságunk gyökereinek megismertetése (nyelv, történelem, magyarságtudat).
  • Hagyományaink, ünnepeink megismertetése, átörökítése, élővé tétele (táncház, népdalkörök, kézműves foglalkozások, stb.).
  • Más népek, kultúrák megismertetése által erősítsük az Európához tartozás tudatát.

 

A katolikus közoktatási intézmény kötelessége vállalni a tanulók személyiségének keresztény szellemű formálását: „ma különösen, hiszen számot kell vetnünk azzal, hogy a család és a társadalom e téren nem teszi meg, ami rajta áll.” [1]

Ezért iskolánk feladata:

  • Segítse elő az egyéni életélmények szerzését, az egyéni képességek kibontakozását a hitélet erősítését szolgáló (lelkigyakorlat, zarándoklat, stb.) programokban, az órai munkában és a tanórán kívüli tevékenységekben: napközi, tanulószoba, szakkörök, kirándulás, erdei iskola stb.
  • Fejlessze a tanulók problémamegoldó gondolkodását, az összefüggések felismerését, a morális kérdések megítélését osztályfőnöki órák, vezetői és közösséget érintő intézkedések, tantárgyak elsajátítása során.
  • Tehetséggondozó és felzárkóztató programokkal támogassa az egyéni képességek kibontakozását.
  • Teremtsen a diákok számára életkoruknak megfelelő formájú és jelentőségű döntési helyzeteket.
  • Mutassa fel szentek, ismert egyházi és elismert személyiségek által követésre méltó példákat.
  • Segítse elő a személyes meggyőződés, keresztény világszemlélet, világkép kialakítását illetve érzelmi-szellemi megerősítését, személyre és konkrét közösségekre szabott feladatok alapján.
  • Hozzon létre konstruktív, jellegzetes, tartalmas és felelős, szellemi arculattal rendelkező alkotó (kis)közösségeket, ahol a tanuló a közösségben való élet során fejlessze önismeretét, együttműködési készségét, akaratát, segítőkészségét, szolidaritásérzését, empátiáját.
  • Törekedjen azoknak a hátrányoknak a csökkentésével, amelyek a gyermekek szocio-kulturális környezetéből vagy eltérő ütemű éréséből fakadnak.
  • A személyiségük fejlődését segítsük az egyetemes, multikulturális és a magyar kulturális értékek (emberre, társadalomra, művészetekre, tudományra, technikára vonatkozva) minél magasabb színvonalú átadásával.
  • Ezen belül őrizzék meg gyermeki aktivitásukat, fejlődjön beszédkészségük, helyesírásuk, logikus gondolkodásuk, kreativitásuk, vizuális befogadóképességük, térlátásuk, mozgáskultúrájuk, manualitásuk, technikai képességeik.
  • Jellemezze őket érdeklődés, nyitottság, rugalmasság az új dolgok befogadására, a szép és jó megélésének képessége.
  • Alakuljon ki képesség önmaguk fejlesztésére, megfelelő helyes önértékeléssel és énképpel rendelkezzenek.
  • Fontos cél a tanulók érzelmi nevelése. Az emberi és természeti környezet legyen vonzó, adjon biztonságérzetet tanulóinknak.

A tanulókból az értékeket vállaló, erkölcsi tartással bíró, kulturált magatartású ifjak váljanak. Életkori és egyéni sajátosságaiknak megfelelően fejlődjön a személyiségük, képességeik. Alakuljon ki bennük:

  • az értékek felismerése, megbecsülése és a kiállás mellettük
  • józan, megfontolt ítélőképesség
  • a mások felé való nyitottság, befogadóképesség
  • a saját akaratunkról való lemondás mások érdekében
  • a szelídség, az alázat, a türelem
  • alaposság
  • a mértékletesség
  • a bűnbánatra való készség
  • a belső csendre, elmélyülésre való igény
  • hűség Istenhez és embertársainkhoz
  • felelősség magunk, mások és a teremtett világ iránt.

 

Ezen cél(ok) elérése érdekében nevelő-oktató munkánk során az alábbi területek élveznek prioritást:

  • kulcskompetenciák fejlesztése
  • kommunikációs kultúra fejlesztése (anyanyelvi, idegen nyelv, informatika)
  • egészséges életmódra nevelés
  • környezettudatos magatartás kialakítása (ÖKO iskola)
  • hazaszeretet, nemzeti identitástudat kialakítása
  • hagyományőrzés, - ápolás

 

A személyiségfejlesztés alapja a szeretetparancs hármas egysége: szeretni Istent, szeretni embertársaimat, mint saját magamat. Akiben ezek a tulajdonságok megerősödnek, fogékony lesz a szentre, az igazra, a jóra és a szépre.

A legfőbb általános emberi értékek keresztény hitünkben gyökereznek, és Jézus életében mutatkoznak meg a legteljesebben. Ezért a diákok elé példaként Jézust, az őt követő szenteket és a ma körülöttünk élő szent életű embereket kell állítanunk.

 

Pedagógiai munkánk alapvető feladata, hogy a gyermeki nyitottságra, fogékonyságra, érdeklődésre és aktivitásra építve a személyiségfejlődés szempontjából kiemelten fontos értékeket tanulóink elsajátítsák, ezek képviselete váljon bennük meggyőződéssé és határozza meg viselkedésüket, magatartásukat .

  • szelídség, az alázat, a türelem.
  • mértékletesség.
  • a bűnbánatra való készség,
  • a belső csendre, elmélyülésre való igény,
  • hűség Istenhez és embertársainkhoz,
  • felelősség magunk, mások és a teremtett világ iránt,
  • az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása, a helyes értékrend kialakítása,

 

Általános emberi értékeknek tekintjük a következőket:

  1. Az élet tisztelete, védelme. A természeti környezet megóvása.
  2. Az ember testi és lelki egészsége. Az egészség megőrzésének fontossága. Az egészséges és kulturált életmód iránti igény.
  3. Az önismeret, a saját személyiség kibontakoztatásának igénye (önbecsülés, önbizalom). Felelősségvállalás saját sorsának alakításáért (önállóság, kitartás, szorgalom, kreativitás). Nyitottság az élményekre, a tevékenységekre, az esztétikum befogadására és létrehozására.

 

  1. Fogékonyság az emberi kapcsolatokra, a barátságra. A család tisztelete.

 

  1. Kulturált magatartás és kommunikáció a közösségben
  2. A világ megismerésének igénye. Igény a folyamatos önművelésre, az értékelés és önértékelés, valamint az önálló tanulás képességeinek kialakítására.

 

  1. A nemzeti kultúra ápolása: a nemzeti múlt megismerése, emlékeinek, hagyományainak, jelképeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése..

 

  1. A hazánkban élő kisebbségek és más népek, nemzetek jogainak tisztelete, kultúrájuk, hagyományaik tiszteletben tartása.

 

9. Az alkotmányosság, a törvényesség, az állampolgári jogok tisztelete. Az emberek egyenlőségének elismerése. Az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartása.

 

Elvárásaink tanítványainktól a következők:

  • Részvétel a vallásuknak megfelelő (katolikus, protestáns) egyházi programokban.
  • Tiszteletteljes, szép beszéd tanárral, társakkal egyaránt.
  • Mindenki testi, lelki egészségének megőrzése, biztosítása.
  • Alapos, rendszeres és pontos munka.
  • A rájuk bízott feladatok lelkiismeretes elvégzése.
  • A házirend felelős betartása.

Az iskolánkban folyó nevelő és oktató munka feladata, hogy a felsorolt értékek elsajátítását elősegítse. Ezt szolgálják a nevelési program különböző fejezeteiben később meghatározásra kerülő tanórai és tanórán kívüli nevelési tevékenységek, valamint az e tevékenységekhez kapcsolódó folyamatos értékelés.

     

Nevelési céljaink megvalósítását segítik az iskola pedagógusai által alkalmazott személyiségfejlesztésre irányuló eljárások, nevelési módszerek.

 

Nevelési módszereink két nagy csoportra oszthatóak:

  1. Közvetlen (direkt) módszerek azok, amelyeknek alkalmazása során a nevelő közvetlenül, személyes kapcsolat révén hat a tanulóra.
  2. Közvetett (indirekt) módszerek azok, amelyekben a nevelő hatás áttételesen, a tanulói közösségen keresztül érvényesül.

 

 

Iskolánk pedagógusai által alkalmazott közvetlen és közvetett nevelési eljárások, módszerek:

 

 

Közvetlen módszerek

Közvetett módszerek

  1. Szokások kialakítását célzó, beidegző módszerek.

 

  • Egyéni és csoportos differenciált tevékenység szervezés
  • Ösztönzés.

- Gyakoroltatás.

- Segítségadás.

- Ellenőrzés.

- A tanulói közösség tevékenységének megszervezése.

- Közös (közelebbi vagy távolabbi) célok kitűzése, elfogadtatása.

- Hagyományok kialakítása.

  1. Magatartási modellek bemutatása, közvetítése.

 

- Elbeszélés.

- Tények és jelenségek bemutatása.

- Műalkotások bemutatása.

- A nevelő személyes példamutatása.

 

- A nevelő részvétele a tanulói közösség tevékenységében.

- A követendő egyéni és csoportos minták kiemelése a közösségi életből.

  1. Tudatosítás (meggyőződés kialakítása).

 

- Magyarázat, beszélgetés.

- A tanulók önálló elemző munkája.

- Felvilágosítás a betartandó magatartási normákról.

- Vita.

  1. Elmélyítés, látókör szélesítése

-Project módszer:

      -egészséghét

      -jeles napok (ünnepek,    évszakok)

      -Apáczai- hét

-hagyományőrzés

-felvilágosítás

 

 

A pedagógusok által alkalmazott  módszerek

  • A nevelőtestület és az intézményvezető döntése alapján a pedagógiai program tartalmazza az iskolában alkalmazott sajátos pedagógiai módszereket, beleértve a projektoktatást is. A projektoktatás során a témaegységek feldolgozása, a feladat megoldása a tanulók érdeklődésére, a tanulók és a pedagógusok közös tevékenységére, együttműködésére épül a probléma megoldása és az összefüggések feltárása útján

 

Projektoktatás

Projekt módszer

A projekt nem más, mint eredményes együtt alkotó tevékenység. A projekt módszer az általános iskolai oktatásban újszerű, modern sok felkészülést kíván, de megéri, hiszen leegyszerűsödik a nevelési helyzet, sok új technikát, módszert ilyenkor próbál ki, tanul meg a tanuló és a tanár-diák viszony is elmélyülhet. A projekt módszer elsősorban az együttműködő tanulási technikán alapul.

A projekt végére a tanulócsoporttól tárgyi vagy szellemi produktumot várunk el, kapunk

.

Célja:

A projekt módszer az integrációs programban a tanulási nehézségekkel és beilleszkedési zavarokkal küzdő tanulók aktivizálására, motiválására, kommunikációs készségük erősítésére, együttműködési készségük fejlesztésére igen alkalmas. A sokrétű feladatok megoldása különböző képességek alkalmazását teszik lehetővé, tehát a különböző szociális háttérrel, tudással rendelkező tanulóknak alkalma nyílik a feladatok sikeres véghezvitelére a csoportmunka megoldására.

 

A projekt tanítás elősegíti a tanulási folyamatban való részvétel magasabb szintjét:

•          -a diákoknak alkalmazniuk és rendszerezniük kell az egyéb tantárgyak tanulása során szerzett tudásukat és készségeiket

•          a tanulók is új szerepet kapnak: önállóságot, magukért és másokért is felelősséget kell

            vállalniuk

•          a projekt módszer arra is alkalmat ad, hogy fejlesszük a tanulók professzionális magatartását.

 

Tevékenységek :

A tevékenységek a projekt csapat által elvégzendő feladatok. A tevékenységek általában a projekt irányításának jellegét tükrözik, azt a módot, amellyel a ráfordítások meghozzák a kívánt eredményeket. Minden egyes eredményhez általában egy vagy több tevékenység járul

:           -a csapat, a csoport kialakítása

•          a projekt menetrendjének elkészítése

•          a projekt végrehajtása

•          a beszámoló készítése

•          az eredmények ismertetése, a munka értékelése

A projekt munkaformái:

(némelyikét a hagyományos oktatás keretén belül is alkalmazzuk)

Csoportmunka, könyvtári kutatás, szakkönyvek megismerése, telefonálás, plakátkészítés, fényképezés, interjúkérdések összeállítása, interjúkészítés, számítógépes adatfeldolgozás, videofelvétel,beszámoló készítés, szituációs játékok, drámapedagógia alkalmazása stb.

 

A megvalósítás módja:

A projektet a tanulóknak önállóan kell kidolgozniuk a csoportmunka keretén belül. A sok önálló munkát is igénylő feladatok innovatív problémamegoldást, leleményességet  igényelnek.

A projekt mindenkitől /tanártól, diáktól / a közösségi tanulás fontos elemeként csoport munkát követel meg. A csoportmunka megkívánja, hogy a csoport tagjai érdeklődésüket összehangolják, a gondokat körülírják megoldást, találjanak rá.

A projekt során a tanár nem tanít, hanem irányít, azáltal, hogy információkat ad, vagy szerepekre utal, vagy megjelöli az információ forrásait, rávezető kérdéseket tesz fel, elmondja megjegyzéseit, megerősít.

Mindezekhez szükséges egy jól megtervezett, logikusan felépített és mindenre kiterjedő projektleírás.

Ennek fő lépései:

•          -     tervezés

•          -     információ

  • gyűjtés
  • előterjesztés
  • végrehajtás

•          -     feldolgozás

•          -     beszámoló

•          -     projekt bemutatása

•          -     értékelés, utóélet

 

Alkalmazása:

A projekt rendszerű oktatást elkezdhetjük az általános iskola első osztályosaival is, hiszen az önálló munka végzéséhez már nem kicsik. Fokozatosan minden osztályban alkalmazhatjuk. Az alsó tagozaton egy osztályt tanító rendszerben könnyebb a projekttervezés.

A felső tagozaton projekt oktatása több tantárgyat is érint, ezért célszerű több kollégát

bevonni a munkába, de jó, ha az osztályban tanító minden kollégát tájékoztatjuk az aktuális projektről.

 

A projekt lebonyolítás időtartama szerint lehet:

•egy nap / témanap/

•egy hét /témahét/

•3 hetet meghaladó projekt

 

Várható eredmények :

Az integrációs programban részt vevő, de a többi tanuló magatartásában is elérhetjük, hogy:

•a leendő foglalkozásuk felé való irányultság

•az együttműködés

•a kommunikáció

•az önálló tanulás legyen az igényük

A heterogén összetételű osztályokban a tanulók eltérő tudásszintjének kiegyenlítése, a hátrányos helyzetűek lemaradásának kompenzálása. A projekt oktatás segíti a valóságos problémák kollektív megoldásában megszerzendő jártasságot. A tanulók fokozatosan szembekerülnek döntéseik következményeivel. A közös alkotás, a közös siker, az együvé tartozás elmélyítése is a projekt eredménye.

 

Értékelés:

A projektoktatás során létrehozott produktumot a projekttervben meghatározottak szerint értékeljük.

A projektek, témahetek zárásaként nagy hangsúlyt helyezünk az együttműködés, a kommunikáció, az aktivitás, a kreativitás, a problémamegoldás hatékonyságára az egyének és a kiscsoportok szintjén.

 

 

Nevelési céljaink megvalósulását illetően akkor tekintjük nevelő és oktató munkánkat sikeresnek, ha iskolánk végzős diákjainak legalább a kilencven százaléka a nyolcadik évfolyam végén:

  • minden tantárgyból megfelel az alapfokú nevelés-oktatás kerettanterveiben meghatározott továbbhaladás feltételeinek. (Természetesen elsődleges célunk az, hogy tanulóink többsége a minimális követelmények teljesítésén túl az egyéni képességei alapján elvárható legjobb szinten feleljen meg az iskolánk helyi tantervében megfogalmazott követelményeknek.)
  • rendelkezik olyan bővíthető biztos ismeretekkel, készségekkel, képességekkel és jártasságokkal, amelyek képessé teszik őt arra, hogy a középiskolás követelményeknek a későbbiekben megfeleljen,
  • ismeri a kulturált viselkedéshez, az emberek közötti kapcsolatokhoz, valamint a közösségben éléshez szükséges viselkedés- és magatartásformákat,
  • Képes rövid , ill. hosszú távú terveket maga elé tűzni, s feladattartással a magvalósításukért tenni is.



[1] A katolikus iskola (A Katolikus Nevelés Kongregációja, Róma 1977.) 45. oldal

 

III: AZ ISKOLAI NEVELÉS-OKTATÁS ALAPVETŐ CÉLJAI

 

Célok és eszközök az intézmény oktatási folyamatában

 

Intézményünk helyi tanterve – az óraszámok változatlanul hagyása mellett – előírja a természettudományok súlyának növelését. Az említett műveltségi területnek különös figyelmet adunk az oktatási folyamatban, és a vonatkozó kompetenciákat a többi tantárgyhoz kapcsolódó tevékenységek során is fejlesztjük.

 

Tantervünk fontos pedagógiai célnak tekinti a játékosság fokozását a bevezető és kezdő szakaszban. Pedagógiai módszereinket és tanmeneteinket olyan irányban módosítjuk, hogy a tanulók iskolai motivációját ezzel az eszközzel is növelhessük. Szükségesnek tartjuk ennek a játékosságnak a révén megkönnyíteni az átmenetet az óvoda és az iskola között, és a tanulás okozta nehézségek oldására is figyelmet kívánunk fordítani ebben az érzékeny és meghatározó életkorban.

 

Tantervünk elengedhetetlen pedagógiai követelménynek tekinti a terhelésnek a képességekhez való igazítását. Tantervünk - az oktatási folyamatot irányító dokumentumként – előírja az egyéni képességek figyelembe vételét, és a differenciálás révén megvalósítható egyéni terhelés követelményét, gyakorlatát.

 

Az oktatásirányítás és az iskola saját kezdeményezésére sorra kerülő diagnosztikai méréseket elengedhetetlennek tartjuk az egyéni fejlesztés útján

 

Intézményünk fontosnak tarja, hogy fokozza a lemaradó vagy gyengébb képességű tanulók állandó és rendszerszerű felzárkóztatását. Ennek érdekében a méréseknek megfelelő egyéni teljesítményszintekhez igazodva, differenciált oktatás keretében valósítjuk meg a felzárkóztatást.

 

A kulcskompetenciák fejlesztése

 

Az iskolai műveltég tartalmát a társadalmi műveltségről alkotott közfelfogás, a gazdaság, a versenyképesség és a globalizáció kihívásai is alakítják. Az Európai Unió országaiban a kulcskompetenciák fogalmi hálójába rendezték be azokat a tudásokat és képességeket, amelyek birtoklása alkalmassá teheti az unió valamennyi polgárát egyrészt a gyors és hatékony alkalmazkodásra a változásokkal átszőtt, modern világhoz, másrészt aktív szerepvállalásra e változások irányának és a tartalmának a befolyásolásához. Ezért lett az iskolai műveltség tartalmának irányadó kánonja a kulcskompetenciák meghatározott rendszere.

Az oktatásnak – mind társadalmi, mind gazdasági funkciója miatt – alapvető szerepe van abban, hogy az európai polgárok megszerezzék azokat a kulcskompetenciákat, amelyek elengedhetetlenek a változásokhoz való rugalmas alkalmazkodáshoz, a változások befolyásolásához, saját sorsuk alakításához.

A kulcskompetenciák azok a kompetenciák, amelyekre minden egyénnek szüksége van személyes boldogulásához és fejlődéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához.

Mindegyik egyformán fontos, mivel mindegyik hozzájárulhat a sikeres élethez egy tudás alapú társadalomban. Felértékelődik az egyén tanulási kompetenciájának fejlesztése, mert az emberi cselekvőképesség az egész életen át tartó tanulás folyamatában formálódik.

Sok kompetencia részben fedi egymást, és egymásba fonódik: az egyikhez szükséges elemek támogatják a másik terület kompetenciáit. Hasonló egymásra építettség jellemzi a kulcskompetenciák és a kiemelt fejlesztési feladatok viszonyát. A műveltségterületek fejlesztési feladatai a kulcskompetenciákat összetett rendszerben jelenítik meg. Számos olyan fejlesztési terület van, amely mindegyik kompetencia részét képzi: például a kritikus

gondolkodás, a kreativitás, a kezdeményezőképesség, a problémamegoldás, a kockázatértékelés, a döntéshozatal, az érzelmek kezelése.

IV. EGYSÉGES ALAPOKRA ÉPÜLŐ DIFFERENCIÁLÁS

 

 

A tartalmi szabályozást úgy valósítjuk meg, hogy az egységesítést szolgáló közös alapra az iskola, a pedagógusok, a tanulók sokféle, differenciált tevékenysége épülhessen. Lehetőséget ad az iskolafenntartók, a szülők, a tanulók értékeinek és érdekeinek, a pedagógusok szakmai törekvéseinek érvényesítésére, valamint az adott körülmények, feltételek, lehetőségek figyelembevételére. Lehetővé teszi, hogy az iskolák és a tanulók kellő idővel rendelkezzenek a tananyag feldolgozásához, elmélyítéséhez és kiegészítéséhez, a követelmények teljesítéséhez, sajátos igényeik kielégítéséhez.

Korunkban az emberiség tudása korábban soha nem látott mértékben növekedett. A tudományok gyors fejlődése, a társadalmi szükségletek új megjelenési formái és a társadalom számos kihívása (köztük a felnövekvő gyermekek testi-lelki egészségét veszélyeztető számos tényező) a megszokottól eltérő feladatok elé állítja az iskolát, a pedagógusképzést és -továbbképzést. Olyan tudástartalmak jelentek meg, amelyek nehezen sorolhatók be a tudományok hagyományos rendszerébe, vagy amelyek egyszerre több tudományág illetékességébe tartoznak. Így egyrészt megnőtt az igény a hagyományos tantárgyak integrációjára és/vagy interdiszciplináris megjelenítésére, másrészt új tantárgyak kialakítására. Fontos pedagógiai szempont, hogy az integratív és a tantárgyközi tantervi szemlélet a tanulók érdeklődését és tapasztalatait is figyelembe veszi. A Nemzeti alaptanterv azzal teszi lehetővé ennek a szemléletnek az érvényesülését, hogy nem határoz meg egységes, minden iskolára kötelezően érvényes tantárgyi rendszert, hanem annak kialakítását a kerettantervek, illetve a helyi tantervek hatáskörébe utalja.

A képviselt értékek, a fejlesztési feladatok és az ezekre épülő differenciálás egyaránt azt a célt szolgálják, hogy a tanulók – adottságaikkal, fejlődésükkel, iskolai és iskolán kívüli tanulásukkal, egyéb tevékenységeikkel, szervezett és spontán módon szerzett tapasztalataikkal összhangban – minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket.

A Nat a gyerekek, a serdülők és a fiatalok képességeinek fejlődéséhez szükséges fejlesztési feladatok meghatározásával ösztönzi a személyiségfejlesztő oktatást. Ez akkor lehet eredményes, ha az intézmények pedagógiai programja (ezen belül helyi tanterve) teret enged a színes, sokoldalú iskolai életnek, a tanulásnak, a játéknak, a munkának; fejleszti a tanulók önismeretét, együttműködési képességét, akaratát; hozzájárul életmódjuk, motívumaik, szokásaik, értékekkel való azonosulásuk fokozatos kialakításához, megalapozásához. A Nat olyan pedagógiai munkát feltételez, amelynek középpontjában a tanulók tudásának, képességeinek, személyiségének a fejlesztése áll, figyelembe véve, hogy az oktatás és nevelés színtere nemcsak az iskola, hanem a társadalmi élet és tevékenység számos egyéb fóruma is.

A kulcskompetenciák hatékony fejlesztésének egyik feltétele a fejlesztési célokkal adekvát tanítási folyamat, tevékenység. Azt a felfogást képviseljük, hogy a tanítás nem más, mint a tanulók tanulásának szervezése: tervezése, irányítása, szabályozása és értékelése. Az a pedagógus, aki jól ismeri tanítványai motivációit, képességeit, érdeklődéseit és tanulási szokásait, eredményesen tudja megoldani a tanulásszervezéssel kapcsolatos feladatait. A tanulásszervezés optimális megoldásához persze nem elég a képzett pedagógus, szükség van a pedagógiai infrastruktúra széles választékára: könyvekre, nyomtatott tananyagokra, kísérleti felszerelésekre, informatikai programokra, programcsomagokra és más eszközökre. A differenciált tanulásszervezés terén különösen a következő szempontok emelhetők ki:

- Olyan szervezési megoldások előnyben részesítése, amelyek előmozdítják a tanulás belső motivációinak, önszabályozó mechanizmusainak kialakítását, fejlesztését.

- A tanulásszervezés meghatározó szempontja a tanulók aktivitásának optimális kibontakoztatása.

- Az oktatási folyamat megszervezése segítse elő a tanulók előzetes ismereteinek, tudásának, nézeteinek feltárását, adjon lehetőséget esetleges tévedéseinek korrigálására és tudásának átrendeződésére.

- Az oktatási folyamat alkalmazza az együttműködő (kooperatív) tanulás technikáit, formáit.

- Az iskolai tanítás-tanulás különböző szervezeti formáiban (az osztálymunkában, a csoportoktatásban, a tanulók páros, részben és teljesen egyéni, individualizált oktatásában) a tanulók tevékenységeinek, önállóságának, kezdeményezésének, problémamegoldásainak, alkotóképességének előtérbe állítása.

- A tanulásszervezés egyik fő elve és teendője a tanulókhoz optimálisan alkalmazkodó differenciálás a feladatok kijelölésében, azok megoldásában, a szükséges tanári segítésben, az ellenőrzésben, az értékelésben.

- A feladathoz illeszkedő tanulásszervezési technikák, alkalmazása nélkülözhetetlen a hátrányos helyzetű tanulók egyéni képességeinek fejlesztése érdekében.

- Sajátos tanulásszervezési megoldások alkalmazása nélkül nem valósíthatók meg a különleges bánásmódot igénylő, sajátos nevelési igényű gyerekek, a tanulási és egyéb problémákkal, magatartási zavarokkal küzdő tanulók nevelésének, oktatásának feladatai.

- Számos tanulásszervezési megoldás segítheti az együttműködést, a tanulási esélyek egyenlőségét szolgáló (pl. komprehenzív) szervezeti formák alkalmazását mind az iskolák közötti együttműködés, mind az iskolán kívüli és az iskolai munka terén.

- Az információs és kommunikációs technika, a számítógép felhasználása gazdag lehetőséget nyújt a tanulók adaptív oktatását középpontba állító tanulásszervezés számára.

 

 

 

V. A TANULÁSI ESÉLYEGYENLŐSÉG SEGÍTÉSÉNEK ELVEI

 

 

Minden tanköteles tanulónak törvényben biztosított joga, hogy számára megfelelő oktatásban részesüljön. Ennek érvényesítéséhez az iskolának (az iskolafenntartókkal, a családdal, a gondviselőkkel, szakmai és civil szervezetekkel együttműködve) a következő elvek szerint kell biztosítania a nevelő-oktató munka feltételeit:

- kulcskompetenciák megalapozása, megszilárdítása az 1–6. évfolyamon, folyamatos, egyénhez igazodó fejlesztés, a kulcskompetenciák bővítése az iskolázás további szakaszain;

- a tanulók tanulási nehézségeinek feltárása, problémái megoldásának segítése az iskolai nevelés-oktatás egész folyamatában és valamennyi területén;

- a tanulási esélyegyenlőség eredményes segítésének egyik alapvető feltétele a tanulók személyiségének megismerése, az ahhoz illeszkedő pedagógiai módszerek alkalmazása;

- a tanulók önmagukhoz és másokhoz viszonyított kiemelkedő teljesítményeinek, tehetségjegyeinek feltárása, fejlesztése a tanórákon, más iskolai foglalkozásokon és e tevékenység támogatása az iskolán kívül;

- adaptív tanulásszervezési eljárások (lásd az előző fejezetet) alkalmazása;

- egységes, differenciált és egyénre szabott tanulási követelmények, ellenőrzési-értékelési eljárások alkalmazása.


 VI. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓIAI FELADATOK

 

Iskolánk nevelő és oktató munkájának alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét a különféle iskolai tevékenységek megszervezésével széleskörűen fejlessze.

 

Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladataink:

 

  1. Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása.

 

  1. Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttműködési készség kialakítása. A kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása. : Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása.

 

 

  1. Permanens tanulás képességének kialakítása, kompetenciák fejlesztése.

 

 

  1. Az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása.

 

  1. Az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása.

 

  1. A szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. A hazaszeretet érzésének felébresztése.

 

  1. Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. Az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre.

 

  1. Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. A tanulók önellátására és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása.

 

  1. A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése. Egészséges, edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása.

 

VII. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK

 

A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő és oktató munka iskolánkban egyrészt a nevelők és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül.

 

A tanulók közösségben, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása iskolánk nevelő-oktató munkájának alapvető feladata.

 

A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink:

 

  1. A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása.

: Az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése.

 

  1. A tanulók életkori fejlettségének figyelembevétele a tanulóközösségek fejlesztésében.

: A tanulói közösségek irányításánál a nevelőknek alkalmazkodniuk kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz: a kisgyermek heteronóm – a felnőttek elvárásainak megfelelni akaró – személyiségének lassú átalakulásától az autonóm – önmagát értékelni és irányítani képes – személyiséggé válásig.

 

  1. Az önkormányzás képességének kialakítása.

: A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják.

 

  1. A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása.

: A tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása.

 

VIII. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS ÉS A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁT SZOLGÁLÓ TEVÉKENYSÉGI RENDSZER ÉS SZERVEZETI FORMÁK

 

 „Az iskola épp azzal válik katolikussá, hogy – bár más-más fokon – az iskolai közösség minden tagja osztozik a keresztény világlátásban, s ezt ki is jelentik. Így ebben az iskolában az evangéliumi elvek válnak nevelési eszménnyé, belső ösztönzővé és egyúttal végső céllá.” (Kat.Isk. 34.)

Az egyén és a közösség, a társadalom közötti kapcsolat kialakítása, fejlesztése.

A közösségfejlesztés fő területei:

Tanórák

  • hittanórák
  • szaktárgyi órák
  • osztályfőnöki órák

Tanórán kívüli foglalkozások

  • napközi, tanulószoba
  • kirándulás, séta
  • szakkörök,
  • lelkigyakorlatok,
  • zarándoklatok, a fenntartó anyagi lehetőségeit szem
  • erdei iskolák, a fenntartó anyagi lehetőségeihez mérten
  • tömegsport,
  • diáksport

 

A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok tevékenységek:

  • a lelkigyakorlatok, zarándoklatok mélyítsék el a katolikus vallás és hit megélését,
  • a pedagógus építsen ki jó kapcsolatot az adott korosztállyal, szüleikkel, plébániával, egyházi személyiségekkel, külső szakemberekkel,
  • fejlessze a csoportokban végzett közös munka során az önismeretet, az önfegyelmet, az együttműködést,
  • segítsük olyan csoportok kialakítását, amelyek az emberi kapcsolatok hitbeli, pozitív irányú elmélyítésével hatnak az egész személyiség fejlesztésére,
  • segítsük a tanulók kezdeményezéseit,
  • lehetőség a közvetlen tapasztalatszerzéshez,
  • elegendő lehetőség a közösségi cselekvések kialakítására, fejlesztésére (példamutatással, helyes cselekvések bemutatásával, bírálat, önbírálat segítségével),
  • különböző változatos munkaformákkal (csoportmunka, differenciált, egyéni munka, kísérlet, verseny) az együvé tartozás, az egymásért való felelősség érzésének erősítése

Törekedni kell olyan pedagógus közösség kialakítására, amely összehangolt követeléseivel és nevelési eljárásaival az egyes osztályokat vezetni, tevékenységüket koordinálni tudja,

 

 

A tanulói személyiség fejlesztésének legfontosabb színtere a hosszabb tanítási-tanulási folyamatba illeszkedő tanítási óra.

 

Az iskola nevelői a tanítási-tanulási folyamat megszervezése során kiemelten fontosnak tartják a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását és a differenciálást.

  1. A motiválás célja, hogy tanulóinkban felébresszük azokat az indítékokat, amelyek a gyermekeket tanulásra ösztönzik, és ezt a tanulási kedvet a tanulás végéig fenn is tartsuk.
  2. A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél minden esetben előtérbe helyezzük azokat a módszereket és szervezeti formákat, amelyek a tanulók tevékenykedtetését, vagyis állandó aktivitását biztosítják.
  3. Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás, vagyis az, hogy a pedagógusok nevelő-oktató munkája a lehetőségekhez mérten a legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez. A nevelők az egyes szaktárgyak tanítási óráin előnyben részesítik az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat, így - elsősorban a gyakorlásnál, ismétlésnél - a tanulók önálló és csoportos munkájára támaszkodnak.

 

 

Tanulóink előképzettségében nemcsak a megszerzett ismeretek, készségek terén mutatkoznak jelentős – a lemaradók számára speciális segítség nélkül leküzdhetetlen hátrányt jelentő – különbségek, hanem a szocializáció fokában, viselkedésmódban, az udvariassági szabályok ismeretében, személyi higiénia terén, a katolikus vallás szertartásainak, a vallásgyakorlás külső formáinak ismeretében.

Az esélyegyenlőtlenség csökkentése fontos feladatunk, amely speciális felzárkóztató programokkal, személyes törődéssel, beszélgetésekkel történhet.

Kiváltképpen megkülönböztetett törődésben kell részesítenünk az érzelemszegény gyermekeket, akiket csak önmagunk, szeretetünk folyamatos ajándékozásával zárkóztathatunk fel.

A felzárkóztatás egy komplex, nagy körültekintést, lelkiismeretességet és áldozatosságot kívánó pedagógiai tevékenység. Jelenti a lemaradás fokának és okainak feltárását, a tanuló helyes önismeretre és küzdőképességre való nevelését, a tanórán kívüli felzárkóztató foglalkozások és a tanórai differenciált foglalkoztatás megtervezését, szervezését és kivitelezését.

Arra törekszünk, hogy a tanulócsoport egységesen magasabb tudásszintje, a korábban lemaradó tanulók erőfeszítésének példája, valamint a folytonos kétirányú differenciálásra való törekvés a tanári munkában számukra is meghozza a kívánt eredményt. Nagyon fontosnak tartjuk a beilleszkedési, magatartási problémákkal küszködő tanulók fejlesztését, mert a problematikus tanuló saját fejlődésének és közössége fejlesztésének is gátjává válhat. Ennek érdekében fejleszteni szükséges a gyermek önismeretét, önbizalmát, együttműködési, kapcsolatépítési képességét, szerepelni tudását, konfliktuskezelői képességét.

A fejlesztés színterei az iskolai, az osztályközösségi, a hitéleti programok.

Az elérendő cél a tanulók felelősségtudatának, önfegyelmének, kezdeményezőkészségének, csoportmunkára való alkalmasságának kialakítása.

IX. A PEDAGÓGUSOK INTÉZMÉNYI FELADATAI, AZ OSZTÁLYFŐNÖKI MUNKA TARTALMA, AZ OSZTÁLYFŐNÖK FELADATAI

 

9.1 A nevelőtestület minden tagjának feladata

  • legmagasabb szinten a lehetőségeket legjobban hasznosítva nevelni, oktatni iskolánk tanulóifjúságát,
  • a NAT, a kerettantervek, és a pedagógiai program alapelvei, értékei, cél- és feladat
  • rendszerének maradéktalan betartása és teljesítése,
  • szakmailag, pedagógiailag tovább képezni magát,
  • a városi, iskolai érdekeket szem előtt tartva tevékenykedni.

9.2 A pedagógusok feladatai

- A pedagógusok általános működési feladatait / ügyeleti rend, ügyviteli feladatok, rendezvényszervezés, tanórán kívüli feladatok ... stb. / az iskola színvonalas működéséhez szükséges mértékben olyan módon határozzuk meg, hogy a tantárgyi szakmai munka elsődlegessége és eredményessége mellett biztosítsuk a tanulók személyiségének optimális fejlődését és az iskola általános működési biztonságát is garantáljuk.

- Minden pedagógusi munkamegosztás elvi alapja az arányosság. Az iskola vezetője felelős ezért, hogy a mindenkori oktatási létszámnak megfelelően olyan módon hozza létre a pedagógus munkaköröket és az adott munkakörökhöz olyan mértékben határozza meg az oktatási nevelési általános működtetési feladatokat, hogy azok egymással, az oktatási létszámmal egységes arányban legyenek és biztosítsák a meghatározott feladatok minőségi megoldásának lehetőségét.

-Minden pedagógus alapvető munkaköri kötelessége az iskolai munka zavartalanságát, eredményességét, a pedagógiai programokban rögzített célok elérését biztosító feladatok teljesítése. A fentiekre a nevelőtestület minden tagját a kiadott törvény, a rendeletek, utasítások és az iskola valamennyi vezetője kötelezheti, illetve utasíthatja.

Tételesen:

  • a tantervek végrehajtása
  • a pedagógiai etika írott vagy íratlan törvényeinek betartása;
  • a feladatok vállalása önkéntes, kivéve az iskola vezetői által meghatározott feladatokat /pl.: helyettesítés, ügyelet/;
  • a problémák nyílt mindenkori megbeszélése történjen meg a megfelelő hangnemben tanulóval - szülővel - kollégával - vezetővel egyaránt;
  • az egészség, testi épség megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, azok elsajátításáról meggyőződik;
  • a szükséges intézkedéseket megteszi, ha észleli, hogy a gyermek balesetet szenved, vagy ennek veszélye fennáll;
  • a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatos tevékenységeket megszervezi
  • a megelőzésével kapcsolatos ellenőrzési tevékenységeinek eleget tesz
  • a tanulók iskolán kívüli rendezvényein, tanulmányi kirándulásokon a tanulók baleseteinek megelőzése érdekében a szükséges tennivalókat megteszi;
  • a védő- óvó előírásokat betartja és betartatja bombariadó esetén.
  • gondoskodik az illetékes szervek értesítéséről, az intézmény gyors és szakszerű kiürítéséről;
  • kulturált viselkedés, öltözködés / ünnepélyeken a közösség íratlan törvényének betartása/; ünnepélyeken a közösség döntése által meghatározott öltözködés.

9.3 Az osztályfőnökök feladatai

  • Az osztályfőnököt az igazgató jelöli ki.
  • Munkáját az általános iskola nevelési és oktatási terve, valamint az iskolai munkaterv
  • alapján végzi.
  • Munkáját előre megtervezi, és ezt írásban foglalkozási tervben rögzíti.
  • Felelős vezetője az osztály közösségének. Feladata a tanulók személyiségének alapos, sokoldalú megismerése, differenciált fejlesztése, közösségi tevékenységük irányítása, öntevékenységük és önkormányzó képességük fejlesztése. Munkájában támaszkodik a diákönkormányzat vezetőségére, segíti és figyelemmel kíséri tevékenységüket.
  • Együttműködik az osztályban tanító szaktanárokkal, napközis nevelőkkel.
  • Felelős osztálya rendjéért, tisztaságáért.  
  • Látogatja az osztálya tanítási óráit, tanórán kívüli foglalkozásait. Észrevételeit megbeszéli az érintett nevelővel.
  • Vezeti az osztálya osztályozó értekezleteit, és itt értékeli az osztálya helyzetét, neveltségi szintjét, magatartását, tanulmányi helyzetét.
  • Törekszik a tanulók személyiségének sokoldalú fejlesztésére, gondot fordít a gyengébbek felzárkóztatására, a differenciált foglalkoztatásra, tehetséggondozásra.
  • A tanulók személyiségfejlesztése érdekében összehangolja az iskola és a család nevelőmunkáját, együttműködik a szülőkkel.
  • A továbbtanulásra jelentkezést megelőzően segíti a pályaválasztási munkát.
  • Családlátogatást a veszélyeztetett tanulóknál tanév elején ajánlott végeznie a gyermekvédelmi felelőssel együtt. Utána csak akkor, ha az igazgató, a szaktanárok és ő maga szükségesnek tartja a tanulmányi munka, szülői- gondviselői munka elmulasztása, valamint magatartási problémák miatt. Új osztályában a tanév végéig ajánlott minden családot meglátogatni, a családlátogatás időpontját köteles a haladási naplóba jelezni.
  • Fogadóórát a munkatervben meghatározott rendben tart.
  • Havonta ellenőrzi az osztálynapló és az ellenőrző jegyeit.
  • Az ellenőrző könyvben tájékoztatja a szülőket a tanuló magatartásáról, tanulmányi előmeneteléről. Ellenőrzi, hogy a szülők ezeket az észrevételeit tudomásul vették-e.
  • Elvégzi az ügyviteli, adminisztrációs teendőket, megírja az anyakönyveket, kitölti a bizonyítványokat. Felelős az osztálynapló rendes és folyamatos vezetéséért. Haladási naplóba az órarendet hetenként előre beírja, a bejegyzéseket ellenőrzi, az igazolásokat összeszedi, az osztályzatok számát figyelemmel kíséri.
  • A napló "megjegyzés" rovatában gondoskodik a jutalmazások- büntetések bejegyzéséről ill. bejegyeztetéséről.
  • A tanulói házirendet, a balesetvédelmi és tűzvédelmi szabályokat az első tanítási napon a tanulókkal, az első szülői értekezleten a szülőkkel ismerteti.
  • Bombariadó esetén az intézményben elfogadott intézkedési rend alapján tevékenykedik.

Ellenőrzi

  • a tanulók szakkörre, tanfolyamra, sportegyesületbe való jelentkezését, indokolt esetben az engedélyt visszavonhatja.
  • A szülői közösség vezetőjével és felelősökkel irányítja osztálya szülői közösségét.
  • Igazolt mulasztást engedélyezhet 3 napon belül.

 

 

 

0.072 mp