Pedagógiai Program 2013.

 

ISKOLAI KÖRNYEZET- NEVELÉSI PROGRAM

 

16.1 A környezeti nevelési program elkészítésének alapjai

 

11.1.1 Az iskolai környezeti nevelés törvényi háttere

 

A pedagógiai program mellékletei tartalmazzák azokat a törvényi kereteket, illetve települési és iskolai dokumentumokat, amelyeket a környezeti nevelési program elkészítésénél figyelembe kell venni.

 

 

16.1.2 Helyzetelemzés, helyzetkép

 

  1. Az iskola

 

Az iskola működése környezeti nevelési szempontból

Az iskolában jelenleg, becsülhetően a tantestület nyolcvan %-a foglalkozik intenzíven környezeti nevelési kérdésekkel a tanórákon és azokon kívül. Vannak, akik minden akcióban, munkában részt vállalnak, s vannak, akik időnként kapcsolódnak egy-egy tevékenységi területhez. A környezeti nevelés az a területe az iskolai életnek, ahol csak nagyon fokozatosan és lépésenként haladunk előre. A további munkában is szükség van az iskolavezetőség, a tapasztaltabb és a fiatal kollegák együttműködésére.

A kollégák osztályfőnöki órát, szakórákat tartanak, részt vesznek a Földnapi programok lebonyolításában , ez utóbbiból térségi vetélkedőt szervezünk. Az alsó tagozatosoknak szervezett térségi KISOKOS – verseny komplexsége a környezetismeret területére is kiterjed.

 

 

  1. A környezeti nevelés színterei iskolánkban

 

Hagyományos tanórai oktatásszervezésben

 

Tanórán:

  • A tanórákon hozzárendeljük az adott témákhoz a megfelelő környezetvédelmi vonatkozásokat. Az óra jellege határozza meg, hogy melyik problémát hogyan dolgozzuk fel. Kiemelt helyet kapnak a hétköznapi élettel kapcsolatos vonatkozások, amelyek a diákokat is közvetlenül érinti.. Különböző interaktív módszereket használva adjuk át az ismereteket, de jelentős szerepet kap az önálló ismeretszerzés is. A szemléltetés hagyományos, audiovizuális és informatikai lehetőségeit is felhasználjuk, alkalmazzuk. Így lehetőség nyílik az élményszerű tanításra. Fontosnak tartjuk, hogy a diákjaink komoly elméleti alapokat szerezzenek, mert véleményünk szerint így lehet csak tudatosan, átgondoltan harcolni a környezet megóvásáért.
  • Az egyszerű víz-, talaj- és levegővizsgálati módszereket a szaktárgyi órákon sajátíttatjuk el. Külön, kiemelten kezeljük ezek elemzését, a következtetések megfogalmazását, a tapasztalatok hatásainak értékelését.

 

 

 

 

Tanórán kívüli programok:

 

  • A gyerekek olyan versenyeken indulnak, ahol a környezet- és természetvédelem fontos téma, így elmélyíthetik elméleti tudásukat (pl. Kitaibel Pál Biológiaverseny, , Herman Ottó Verseny, Kaán Károly Természetismereti és Környezetvédelmi Verseny, Teleki Pál Földrajz és Földtani Verseny)
  • Részt vállalunk különböző környezeti neveléssel foglalkozó kiadványok propagálásában
  • Különböző akciókban veszünk részt:

 Az iskolában rendszeresen, különböző gyűjtési akciókat (elem-, és elektronikai hulladék, papírgyűjtés, egyéb szelektív hulladékgyűjtés) szervezünk.

 Kiállításokat rendezünk jeles alkalmakra: a Föld Napján rajzkiállítást, nyári vagy egyéb táborokról bemutatkozó, illetve összeállított kollekciót.

 

 

16.1.3.Alapelvek

 

  1. A környezeti nevelés alapelvei közül az alábbiakat kiemelten kell kezelnünk. Ezek fogalmát, tartalmát, megnyilvánulási módjait körül kell járnunk, meg kell világítanunk:

 

  • a fenntartható fejlődés;
  • a kölcsönös függőség, ok-okozati összefüggések;
  • a helyi és globális szintek kapcsolatai, összefüggései;
  • alapvető emberi szükségletek;
  • emberi jogok;
  • demokrácia;
  • elővigyázatosság;
  • biológiai és társadalmi sokféleség;
  • az „ökológiai lábnyom”.

 

 

 

16.1.4. Erőforrások

 

A környezeti nevelési munkánk céljainak eléréséhez elengedhetetlen feltétel, hogy az iskolai élet résztvevői egymással, valamint külső intézményekkel, szervezetekkel jó munkakapcsolatot, együttműködést alakítsanak ki. A résztvevők és a közöttük kialakuló együttműködés egyben környezeti nevelési munkánk erőforrása is.

 

 

  1. Nem anyagi erőforrások

 

Iskolán belüli együttműködés

 

  • Tanárok. Az iskola minden tanárának feladata, hogy környezettudatos magatartásával, munkájával példaértékű legyen a tanulók számára. Ahhoz, hogy az iskolai környezeti nevelés ill. oktatás közös szemléletben és célokkal valósuljon meg, ki kell alakítanunk, illetve tovább kell fejlesztenünk a munkaközösségek együttműködését. Azoknak a kollégáknak, akik most kívánnak bekapcsolódni az iskolai környezeti nevelési munkába, a tapasztaltabb kollégák tanácsokat, javaslatokat adnak. A közös munka áttekintése igazgatóhelyettesi feladat, a koordinátori szerepet a későbbiekben a leendő iskolai szabadidő-szervező tanár látja el.

 

  • Diákok. Az iskola minden diákjának feladata, hogy vigyázzon környezetére és figyelmeztesse társait a kultúrált magatartásra. Ebben kiemelkedő feladata van az iskolai diákönkormányzatnak, az osztályközösségeknek, valamint a környezet védelme iránt különösen érdeklődő és elkötelezett tanulókból álló diákcsoportnak.

 

  • Tanárok és diákok. A diákok a környezeti témákkal kapcsolatos ismereteiket a tanáraikkal való közös munka során tanórai és tanórán kívüli programok keretében sajátítják el. Iskolánkban nagy szerepe van a környezettudatos szemlélet kialakításában a témanapoknak, a hulladékgyűjtési akcióknak, valamint az egyéb felkutatandó lehetőségeinek. A diákok és tanárok együttműködése nélkülözhetetlen a környezetbarát iskolai környezet létrehozásában és megőrzésében is. A tanórák környezeti tartalmát a munkaközösségek határozzák meg,

 

  • Tanárok és szülők. Az iskolai környezeti nevelés területén is nélkülözhetetlen a szülői ház és az iskola harmonikus együttműködése. Fontos, hogy a szülők megerősítsék gyermekükben azt a környezettudatos magatartást, amit iskolánk is közvetíteni kíván. Iskolánkban ez egyrészt azon keresztül valósul meg, hogy az elsajátított viselkedési formákat, ismereteket otthon is alkalmazzák a tanulók, másrészt az egyes környezeti nevelési programjaink anyagi fedezetét – a lehetőségeiket figyelembe véve – a családok maguk is biztosítják.

 

  • Nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak. Az iskola adminisztrációs és technikai dolgozói munkájukkal aktív részesei környezeti nevelési programunknak. Az iskolai adminisztráció területén fontos feladatunk, hogy csökkentsük a felesleges papírfelhasználást (pl.: féloldalas papírlapok használata, kicsinyített és kétoldalas fénymásolás, digitális információáramlás), folyamatosan gyűjtsük a hulladékpapírt és a kifogyott nyomtatópatront. Példamutató, ha a tanulók látják, hogy az iskola épületének takarítása során környezetkímélő, az egészségre nem ártalmas tisztítószereket használunk. Ezek felkutatása és beszerzése az iskolavezetés feladata. Az iskolai szelektív hulladékgyűjtés továbbfejlesztéséhez a takarítók aktív, környezettudatos munkájára is szükségünk van.

 

 

Iskolán kívüli együttműködés

 

  • Fenntartó. Mivel a fenntartó határozza meg az általa fenntartott intézmények profilját és költségvetését, ezért a fenntartóval való kölcsönös együttműködés – az iskola egész életén belül – a környezeti nevelési programunk megvalósítása szempontjából is fontos. Az iskola igazgatójának feladata, hogy a fenntartóval való egyeztetés során a lehető legoptimálisabb helyzet megteremtését elérje.

 

  • Környezeti neveléssel is foglalkozó intézmények. A tanórai és tanórán kívüli környezeti programot színesebbé és tartalmasabbá teszi a különböző intézmények meglátogatása. Iskolánk számára ilyen szempontból kiemelkedően fontosak a múzeumok, az állatkertek a és nemzeti parkok.

 

  • Ezeket a látogatásokat a tanórákon készítjük elő. Iskolai tanulmányai során, minden tanulónak legalább egy környezeti témájú intézménylátogatáson részt kell vennie. Az adott intézménnyel a kapcsolatot az adott látogatás, kirándulás szervezőtanára létesíti.

 

  • Civil szervezetek. A civil szervezetek szakmai ismereteikkel és programjaikkal segítik környezeti nevelési munkánkat. Tantestületünk több tagja rendszeresen részt vesz a helyi szerveződések tevékenységében. A szaktanárok egyénileg alakítanak ki kapcsolatot az egyes civil szervezetekkel. Szükséges, hogy a jövőben több, az egész tantestületet érintő környezeti témájú előadás és foglalkozás legyen

 

  • ÖKOISKOLAI hálózat tevékenységébe való bekapcsolódás lehetősége

 

  • Hivatalos szervek. A felügyeleti szervek működésének fontos területe annak ellenőrzése, hogy környezetvédelmi és egészségügyi szempontból megfelelően működik-e az iskola. Javaslataikra, véleményükre építeni kívánunk az iskolai környezet kialakításában.

 

 

  1. Anyagi erőforrások

 

Saját erőforrások

 

  • Költségvetés. Az iskolai költségvetésből minden évben olyan felújításokat kell végezni, amelyek a környezetbarát és kultúrált környezet megteremtését, továbbá a környezetkímélő működtetést szolgálják. Kiemelt fontosságot tulajdonítunk a zöld környezet, a parkosított iskolaudvar ápolásának, felújításának. Nem kevésbé fontos az udvar olajszennyeződésének felszámolása, a későbbi szennyezés megakadályozása.

 

  • Alapítvány. Az iskolai alapítvány reményeink szerint támogatni fogja a tanulók erdei iskolákban és egyéb táborokban való részvételét. Lehetőséget szeretnénk teremteni arra is, hogy a táborozáshoz szükséges eszközök vásárlását, előteremtését az alapítvány anyagilag segítse.

 

 

Külső erőforrások

 

  • Fenntartó. Mivel a fenntartóval történt egyeztetések után az iskola egyik kiemelt nevelési területe a környezeti nevelés, ezért a fenntartó reményeink szerint a költségvetésbe rendszeresen beépített összeggel támogatja az iskolai táboroztatást.

 

  • Saját bevétel. Az iskolának teremkiadásból van saját bevétele, mely összege változó. A továbbiakban is folytatni kívánjuk azt a gyakorlatot, hogy az iskolai beszerzési egyeztetések során határozzuk meg, mekkora összeg fordítható környezeti nevelési célokra. A tanárok kéréseit összegyűjtve mérlegeljük a lehetséges ráfordításokat.

 

  • Pályázat. A pályázat-megjelenések figyelése, a pályázatírás koordinálása munkaközösségi feladat. A munkaközösség vezető tájékoztatja a kollegákat a pályázati lehetőségekről, és segít a pályázatok formailag hibátlan elkészítésében, határidőre történő leadásában.

 

 

 

 

 

 

 

16.2  Jövőkép, célok

 

16.2.1 Jövőkép

 

Tartsuk szem előtt, hogy egy gyereket képezünk minden órán és foglalkozáson, vagyis fontos, hogy a diák fejében egységes rendszer alakuljon ki!

 

  1. Hosszú távú célunk, jövőképünk, hogy környezettudatos állampolgárrá váljanak tanítványaink. Ennek érdekében diákjainkban ki kell alakítani:
  • a környezettudatos magatartást és életvitelt;
  • a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő, takarékos magatartást és életvitelt;
  • a környezet (természetes és mesterséges) értékei iránti felelős magatartást, annak megőrzésének igényét és akaratát;
  • a természeti és épített környezet szeretetét és védelmét, a sokféleség őrzését;
  • a rendszerszemléletet;
  • tudományosan megalapozni a globális összefüggések megértését;
  • az egészséges életmód igényét és elsajátíttatni az ehhez vezető technikákat, módszereket.

 

  1. A célok eléréséhez szükséges készségek kialakítása, fejlesztése a diákokban. Ilyenek például:

 

  • alternatív, problémamegoldó gondolkodás;
  • ökológiai szemlélet, gondolkodásmód;
  • szintetizálás és analizálás;
  • problémaérzékenység, integrált megközelítés;
  • kreativitás;
  • együttműködés, alkalmazkodás, tolerancia és segítő életmód;
  • vitakészség, kritikus véleményalkotás;
  • kommunikáció, média használat;
  • konfliktuskezelés és megoldás;
  • állampolgári részvétel és cselekvés;
  • értékelés és mérlegelés készsége.

 

  1. Az iskola környezeti nevelési szemlélete

 

Napjainkban a világ figyelme a fenntartható fejlődés megteremtése felé irányul. Ez az élet minden színterén tapasztalható: szociális, gazdasági, ökológiai, politikai területeken is. A fenntarthatóság ideológiai és tartalmi kialakítását az oktatásban kell elkezdenünk. A diákok számára olyan oktatást kell az iskolánknak biztosítania, amelyben a szakmai képzésen kívül hangsúlyt kapnak az erkölcsi kérdések és a környezettudatos életmód. Interaktív módszerek segítségével kreatív, együttműködésre alkalmas, felelős magatartást kialakító, döntéshozásra, konfliktus-kezelésre és megoldásra képes készségeket kell kialakítanunk. Mindezek megkívánják az új értékek elfogadtatását, kialakítását, megszilárdítását és azok hagyománnyá válását.

A fenti célok csak úgy valósíthatók meg, ha hatékony tanulási, tanítási stratégiákat tudunk kialakítani.

 

Iskolánkban kiemelten fontos feladatunknak érezzük, hogy a diákok szemléletén alakítsunk, környezet- és természetszeretetüket formáljuk, megszilárdítsuk. Évek óta éppen ezért foglalkozunk tudatosan környezeti neveléssel.

Munkánk az iskolai élet sok területére terjed ki. Szemléletet csak úgy lehet formálni, ha minden tantárgyban és minden iskolán kívüli programon törekszünk arra, hogy diákjaink ne elszigetelt ismereteket szerezzenek, hanem egységes egészként lássák a természetet, s benne az embert. Érthető tehát, hogy a természettudományos tantárgyak összhangjának megteremtése kiemelt feladatunk volt és maradt. A kémia, a biológia, a földrajz és a fizika tantárgyak között már megvalósult az együttműködés..

Tanórán, munkáltató órán ökológiatáborokban vagy az erdei iskolákban meg tudjuk ismertetni gyerekeinkkel a természetet, gyakoroltathatjuk az egyszerű, komplex természetvizsgálatokat. Megtaníthatjuk őket arra, hogy a természetben tapasztalt jelenségek okait keressék, kutassák a köztük rejlő összefüggéseket. Így válhatnak a gyerekek majd tudatos környezetvédővé, a természetet féltő, óvó felnőttekké.

 

 

16.2.2 Konkrét célok

 

Rövid távú céljaink tervezésében figyelembe vesszük, hogy a hosszabb távú célok megvalósításához milyen lépések vezetnek.

 

  1. Új tervek:
  • a tantestület további tagjainak megnyerése a környezeti nevelési munkához;
  • tantestületen belüli továbbképzés szervezése, a környezeti nevelés módszereinek bemutatása;
  • új környezeti nevelési irodalmak feldolgozásán alapuló foglalkozások szervezése: témanap;
  1. Hagyományok ápolása:
  • A  Föld napja tiszteletére rendezett programsorozat szervezése
  • Egészség heti  programok
  •  Apáczai napok szervezése az egész iskolai közösség számára;
  • a település nevezetességeinek, természeti értékeinek feltérképezése;
  • a tanév során minden évfolyam számára egy napos túra a természetben;
  • drog-prevenciós program folytatása;
  • osztályfőnöki órák környezetvédelmi témákban;
  • A környezetünkben lévő tanösvények felderítése ,bejárása;

 

 

  1. Szaktárgyi célok:

 

  • a szakórákon minden lehetőség megragadása a környezeti nevelésre (pl. ember és környezete, kapcsolatok, természetismeret, a természet állapotának mérési módszerei);
  • a hétköznapi környezeti problémák megjelenítése a szakórákon (a környezetszennyezés hatása a természeti-, és az épített környezetre, az emberre);
  • interaktív módszerek kipróbálása, alkalmazása (csoportmunka, önálló kísérlet, problémamegoldó gondolkodást fejlesztő feladatok);
  • felkészítés természetvédelmi versenyekre;
  • multimédiás módszerek alkalmazása a szaktárgyi órákon;
  • a multimédiaeszközeinek felhasználása a tanórákon.

 

16.3 Tanulásszervezési és tartalmi keretek

 

Tanórán kívüli és tanórai foglalkozások

 

A környezeti nevelés összetettségét csak komplex módszerek segítségével lehet közvetíteni. Ezért fontos a tantárgyak közötti integráció, legalább néhány területen. Minden lehetőséget meg kell ragadnunk, hogy megfelelő módon diákjainkban egységes képet alakítsunk ki az őket körülvevő világról. Lehetőségeink:

 

  • terepi munka során: terepgyakorlatok, táborok, tanulmányi kirándulások, akadályversenyek, helyismereti vetélkedők stb.;
  • kézműves foglalkozások: egy-egy ünnephez kötött, tábori időben stb.;
  • „akciók”: pályázatok, faliújság készítés, újságkészítés kiállítás-rendezés, kérdőíves felmérés, „nemzetközi akciók”;;
  • versenyek;
  • szakkörök;
  • iskolavirágosítás, parkosítás;
  • témanap, témahét (virág, ritmus, szivárvány, víz, kő stb.), „jeles napok”;
  • DÖK-nap;
  • projektek (pl. savas eső, vízvizsgálat, zuzmóprogram);
  • projektoktatás tanórán;
  • Föld Napján – néhány jeles nap megünneplése, a naphoz kapcsolható programok, vetélkedők, kiállítás, akadályverseny szervezése; túra

 

 

16.4 Módszerek

 

A környezeti nevelésben a hatékonyság növelése érdekében módszertani megújulásra van szükség. Olyan módszereket kell választanunk, amelyek segítségével a környezeti nevelési céljainkat képesek leszünk megvalósítani. Ezek nem mindegyike ismert mindenki előtt. Fontos, hogy ezeket mindenki saját maga is kipróbálja, mielőtt diákokkal alkalmazza. A foglalkozások, módszerek így válnak csak hitelessé. Néhány, munkánk során alkalmazott módszercsoport:

 

  • kooperatív (együttműködő) tanulási technikák;
  • játékok;
  • riportmódszer;
  • projektmódszer;
  • terepgyakorlati módszerek;
  • kreatív tevékenység;
  • közösségépítés;
  • művészi kifejezés.

 

 

16.5 Taneszközök

 

Az iskola rendelkezik azokkal az alapvető oktatási eszközökkel, szakkönyvekkel, amelyek a környezeti nevelési munkához szükségesek. Folyamatosan pótolni kell az elhasználódott vegyszereket, eszközöket, valamint lépést tartva a fejlődéssel, új eszközöket kell beszerezni.

Biztosítani kell a biológiai és kémia vízvizsgálatokhoz, illetve a levegő- és talajvizsgálatokhoz szükséges eszközöket, vegyszereket. Folyamatosan frissíteni kell a környezeti nevelési szak-videó és CD-könyvtárat. Biztosítani kell, hogy a környezeti nevelési tanórák és programok számára megfelelő audiovizuális ill. multimédiás eszközök álljanak a tanárok és a tanulók rendelkezésére.

A pedagógiai program végrehajtásához szükséges, hogy a nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzékébe beépüljön a környezeti nevelés speciális eszközigénye is.

 

A fent említett feltételek kialakítására az anyagi fedezetet az „Anyagi erőforrások” című alfejezet tartalmazza, alapvetően a fenntartó finanszírozó készségére számítunk.

 

16.6 Iskolai környezet

 

Lásd a helyzetelemzésnél !

 

16.7 Kommunikáció

 

A környezeti nevelésben – jellegénél, összetettségénél fogva – nélkülözhetetlenek a kommunikáció legkülönbözőbb módjai. Ugyanakkor legalább ilyen fontos, hogy diákjaink a nagyszámú írott, hallott és látott média-irodalomban kritikusan, a híreket okosan mérlegelve tudjanak eligazodni. Fontos számunkra, hogy képesek legyenek a szakirodalomban tallózni, az értékes információkat meg tudják az értéktelentől különböztetni. Tanulóinkat meg kell tanítani a fellépésre, a szereplésre, az előadások módszertanára. Végzett munkájukról számot kell tudniuk adni írásban és szóban egyaránt – ezen képesség napjainkban nélkülözhetetlen.

 

Iskolán belüli kommunikáció formái

 

  • kiselőadások tartása megfelelő szemléltető eszközökkel;
  • házi dolgozat készítése;
  • poszterek készítése és bemutatása;
  • faliújságon közölt információk készítése;
  • szórólapok, plakátok készítése.

 

 

Iskolán kívüli kommunikáció formái

 

  • környezetvédelmi cikkek feldolgozása különböző napilapokból;
  • környezetvédelemről szóló rádió- és televíziós hírek feldolgozása, értékelése;
  • a környezet állapotfelmérésének értékelése, kapcsolatfelvétel az illetékesekkel;
  • a közvetlen környezet problémáinak felmérése, értékelése, együttműködés az önkormányzattal.
  •  

 

16.8 Továbbképzés

 

Az élethosszig tartó tanulás egy pedagógus számára sem nélkülözhetetlen. Ennek egyszerre kell tartalmaznia a szakmai és a módszertani ismeretekben való fejlődést.

 

Az iskola továbbképzési programjába beépítve, az ötéves továbbképzési idő alatt – alsós-, felsős munkaközösségenként – a lehetőségekhez mérten egy tanító vagy tanár részt vesz a külső intézmények által szervezett környezeti nevelési tanár-továbbképzési programokon.

 

16.9 Ökoiskolai program

Iskolánk 2012-ben elnyerte az Ökoiskola címet. Ennek keretében az iskola nevelőtestületet arra törekszik, hogy több környezeti szempontot figyelembe vegyenek, betartsanak és betartassanak. Ezért 2012. szeptemberétől iskolánkban Ökoiskolai munkaterv alapján látja el feladatait.

0.021 mp